Döntött az Alkotmánybíróság: alkotmányos a devizahiteles törvény

Nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti ezzel kapcsolatos perek folynak - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.

A Kúria jogegységi döntésén alapuló, a nyáron elfogadott törvény szerint vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - díj-, költség- és kamatemelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. A törvény ugyanakkor szigorú eljárási feltételekkel lehetővé tette a pénzügyi intézményeknek, hogy a törvényi vélelmet megdöntve bizonyítsák: mégis megfelelnek a törvényben támasztott szigorú tartalmi feltételeknek és tisztességesek, érvényesek egyoldalú szerződésmódosításaik.

A törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte.

Az Ab a közleményben megjegyezte, hogy az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.

Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy a törvény rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, továbbá, hogy a bírósági eljárások szabályai megfelelnek-e a tisztességes eljárás követelményeinek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyoldalú szerződésmódosításoknak a kezdetektől fogva mindvégig korlátját képezte a jóhiszeműség és tisztességesség általános törvényi követelménye. A hitelpiaci törvény speciális felhatalmazó rendelkezése nem helyezte hatályon kívül és nem is függesztette fel a tisztességesség követelményét.

Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből - fogalmaz az AB.

A tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az, ami korábban is (a régi Ptk. és a bírói gyakorlat alapján) eleve követelmény volt. A régi (és az új) Ptk. rendelkezései, valamint a Kúria által kialakított elvek alapján a kérdéses szerződési kikötések tisztességességének a jogi megítélésén a támadott törvény nem változtatott, hanem csak annak meglevő helyes tartalmát rögzítette.

A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem azok nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek.

Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények számára a keresetindításra adott 30 napos határidő nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak. Ez az idő elegendő volt arra, hogy a pénzügyi intézmények reálisan mérlegelhessék és elhatározhassák, hogy meg kívánják-e dönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét. A felkészüléshez a felperesek felhasználhatták a korábban ellenük indított perekben rendelkezésre álló érveket és bizonyítékokat is. Az eljárásban alkalmazott egyéb, szintén viszonylag rövid határidőkkel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azok sem tekinthetők a felek által teljesíthetetlennek, vagy olyannak, melyek eleve kizárnák a megalapozott döntés meghozatalát.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezéseket teljes egészében elutasította.

A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

Hangsúlyozzák: a jelen ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződéseket illetően sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága. Ugyancsak nem volt tárgya a most meghozott határozatnak a Fővárosi Ítélőtábla által benyújtott bírói kezdeményezések, valamint az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása. Ezekben a még folyamatban lévő ügyekben az Alkotmánybíróság folytatja a vizsgálatot, és hamarosan döntést fog hozni.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 32 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.

Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró már első fokon az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez. A másodfokú perek a héten is folytatódnak.

MTI