Pesti Srácok

A kormány belekezd a budai Vár felújításába

A kormány belekezd a budai Vár felújításába

„Számtalan dolog nincs benne a költségvetésben, amire aztán az állam pénzt biztosít” – mondta pénteken újságíróknak L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, akit a budapesti Városligetbe tervezett új múzeumi negyed esetleges lefújásáról kérdeztek. Az államtitkár szerint a kormány annak ellenére sem tett le a szándékáról, hogy megépítse a múzeumi negyedet, hogy a 2015-ös büdzsé tervezete nem tartalmazza a szükséges forrásokat, csak a becsült költségek töredékét. Úgy fogalmazott: jelentős tartalékok vannak a költségvetésben, ezek tervére megindulhat az építkezés.

L. Simon a budai Vár felújítását tervező Nemzeti Hauszmann Bizottság alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatót, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki az államtitkár szerint „ elvi, szellemi kereteket határozott meg” a testület számára, és arról beszélt, hogy jelentős forrásokat kívánnak biztosítani a Vár felújítására, amely a kulturális funkciók mellett az állami reprezentáció céljait is szolgálná. A történészekből, művészettörténészekből, építészekből és politikusokból álló bizottság ülésén L. Simon szerint nagyon sok dilemma és szakmai kérdés vetődött fel egyebek mellett a Királyi Palota felújításával kapcsolatban. Jelenleg az az elképzelés körvonalazódik, hogy azokat a részeit – mint a Szent István termet és Tróntermet - állítják helyre eredeti állapotában, ahol ehhez rendelkezésre áll a dokumentáció, és nem kell megbontani a külső falakat.

A munkák jövőre elsőként az úgynevezett Táncsics-börtön udvarán, a régészeti feltárással indulnak meg, amire a kormány 800 millió forintot biztosít. Az Egyesült Államoktól idén nyáron visszakapott épület az egyik legértékesebb régészeti terület a várban, ez alatt sejtik a szakemberek az első királyi palota, illetve a királyi pénzverde maradványait.

PestiSracok facebook image

A Vár és a Palota felújítása szorosan összefügg a tervezett múzeumi negyeddel is – mondta L. Simon. Ha ugyanis legalább részben rekonstruálni akarják a Királyi Palotát – ez a munka egy vagy két évtizedig is eltarthat – ki kell költöztetni onnan a Nemzeti Galériát, amelynek új épületre lesz szüksége. A múzeumi negyed első épülete ugyanakkor a Néprajzi Múzeumé lenne, hogy felszabaduljon a Kossuth téri Kúria épülete. Hosszú távon az Országos Széchényi Könyvtár is kiköltözne a Várból, ennek is új épületre lesz szüksége.

L. Simon kitért a válasz elől, amikor azt kérdezték tőle, mikor készül el a már háromszor átadott Várkert Bazár, szerinte ugyanis az már kész van. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bazár előtti útszakasz egy részét le kívánják zárni, és sétálóutcává alakítani, amiről már egyeztettek a BKK-val is, amelynek vezetője nyitott volt az ötletre. További, például a reklámadót érintő kérdésekre L. Simon nem válaszolt, elfoglaltságára hivatkozva sietve távozott.

Forrás: VS.hu

Fotó: Botár Gergely

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.