Pesti Srácok

Nyár óta egyetlen utánpótlásmeccset sem játszottak a nekik felépített Pancho Arénában

Nyár óta egyetlen utánpótlásmeccset sem játszottak a nekik felépített Pancho Arénában

Nagyszerű stadiont adtak át tavasszal Felcsúton. Egy stadiont, amely állítólag az utánpótlásért van, amely állítólag amellett, hogy a Puskás Akadémián nevelkedő gyerekek stadionja, a korosztályos válogatottaknak is otthont biztosít. Ezzel szemben az igazság az, hogy a korosztályos Európa-bajnokság óta egyetlen utánpótlásmeccset sem rendeztek az állítólag erre épült stadionban – írta a mifocink.com.

Az internetes portál emlékeztet: a múlt héten Magyar Országgyűlés válogatott – Egyesült Királyság Válogatott mérkőzést rendezek a Pancho Arénában úgy, hogy közben az U18-as válogatottunk Telkiben játszott Európa-bajnoki selejtező mérkőzéseket. A gond csak az, hogy az eredeti tájékoztatás szerint a Pancho Aréna azért épült, hogy többek között otthona legyen a korosztályos válogatottaknak. Sőt, az is kiderült, hogy az akadémistáknak meg kell küzdeni azért, hogy pályára léphessenek egy olyan stadionban, ami elméletileg nekik épült. Utóbbi, úgy derült ki, hogy a portál a fentiekkel kapcsolatban néhány kérdést intézett a Puskás Akadémiához. Takács Bence Ervin kommunikációs igazgató válaszolt is, ám a portál szerint, amit az igazgató írt, „azt nagyon komolyan be lehetne helyezni az MSZMP 1970-es beszámolójába”.

A Pancho Arénát 3,8 milliárd forintból húzták fel, ennek az összegnek a 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében. A maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből. Az eredeti kommunikáció szerint a stadion az utánpótláscsapatok fellegvára lesz, hiszen a Puskás Akadémia növendékei mellett a korosztályos válogatott mérkőzéseknek is otthont ad majd. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nyári, korosztályos Európa-bajnokság óta egyetlen korosztályos mérkőzést sem rendeztek a majd 4 milliárdból az utánpótlásnak épített stadionban – jegyezte meg a mifocink.com.

PestiSracok facebook image

A teljes cikk itt elolvasható.

Fotó: Takács József

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.