Pesti Srácok

Önkormányzati kampány: messze a Fidesz költött a legtöbbet

Önkormányzati kampány: messze a Fidesz költött a legtöbbet

Megdöbbentő különbségek tapasztalhatók a Fidesz javára az önkormányzati választási kampányköltségekben a Transparency International Magyarország, az Átlátszó.hu, a K-Monitor, és a Political Capital számításai szerint.

A Transparency International Magyarország, az Átlátszó.hu, a K-Monitor, és a Political Capital közös sajtótájékoztatóján bemutatott adatok szerint megdöbbentő különbségek tapasztalhatók a Fidesz javára az önkormányzati választási kampányköltségekben. Számításaik szerint a 2 milliárd forintos kampányban 900 millió forint közpénzből támogatta a kormány és kormánypárti önkormányzatok a Fidesz polgármester- és képviselőjelöltjeinek győzelmét. A fennmaradó 1,1 milliárd forint a pártkasszát terhelte, de ez is több, mint a parlamenti ellenzéki pártok összes kampányköltése, ami 750 millió forint összesen.

Az egykori Összefogás pártjainak (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) kampánya 418 millió forint volt az önkormányzati választásokon, a Jobbik 280 milliót, az LMP 50 milliót költött. A hirdetési költségeket listaárak alapján kalkulálták – ismertette az módszereket Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

PestiSracok facebook image

A főbb trend ismét az óriásplakát volt, a Fidesz 665 millió forint értékben hirdetett óriásplakátokon. A kormánypárti jelölteket támogató kormánypropaganda 830 millió forintjába került az adófizetőknek. A plakátok elsősorban a rezsicsökkentésről, a banki elszámoltatásról szóltak, valamint a „Magyarország összefog” szlogennel lehetett a gyakran találkozni, nem a helyi politika határozta meg a plakátokat.

A kormánypárti önkormányzatok 30 millió forint közpénzt költöttek jelöltjeik sikeréért, összességében a 9500 plakát így hatszorosan meghaladta a többi parlamenti pártét együttvéve, a baloldalnak 700, a Jobbiknak 824, az LMP-nek csupán 47 plakátja volt.

Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a pártok a reklámokért mennyit fizettek, a párt- és kampányfinanszírozás alulszabályozott hazánkban. Az óriásplakátok listaáraiból a pártoknak adott kedvezmények rendszere jelenleg átláthatatlan, a későbbi közleményükben ezt a korrupció melegágyának tekintik szervezetek.

Forrás: hvg.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.