Rezesova áldozatainak fia az államtitkárhoz fordult

Az igazságügyi szakértőkről szóló nyílt levelet írt Patyi Gergelynek, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak az Eva Rezesova által okozott baleset áldozatainak egyik legközelibb hozzátartozója, M. Gy., aki a szüleit és a keresztszüleit veszítette el 2012 augusztusában. A minisztériumban hónapok óta dolgoznak az igazságügyi szakértői rendszert érintő változások előkészítésén. A terület Patyihoz tartozik, aki korábban az Indexnek adott interjúban arról beszélt: szerintük is komoly gondok vannak a szakértőkkel, bár szerinte a jogerős Rezesova-ítélet végül épp azt bizonyította, hogy a rendszer egésze mégiscsak jól működik.

A Rezesova-ügy másodfokú peréből két műszaki szakértőt is kizártak. Kovács Miklós és Melegh Gábor ügyében etikai eljárások is indultak. Melegh esetében már nem jogerős határozat is született, a hvg.hu a múlt héten tudta meg, hogy a kamarától írásbeli megrovást kapott, miután úgy találták, hogy több etikai vétséget is elkövetett.

M. Gy. nyílt levele felidézi a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara álláspontját, amely szerint ,,a magánszakértői működés teljes mértékben szabadpiaci tevékenység’’. M. Gy. a Rezesova-per tapasztalataira hivatkozva arról ír, szerinte a kamara által jellemzett rendszer következménye, hogy maga az igazságszolgáltatás is „szabadpiaci tevékenységgé válik".

Melegh Gábort, aki az egyik legismertebb név a műszaki szakértők között, először az áldozatok hozzátartozói szerették volna a perben felkérni szakértőként. Őket összeférhetetlenségre hivatkozva visszautasította, de később Rezesova védőjének felkérését elfogadta. M. Gy. ezzel kapcsolatban azt írja az államtitkárnak: szerinte a hétköznapi etika és az emberi normák megkívánják, hogy az igazságügyi szakértőknek hitelt érdemlően indokolniuk kelljen, ha visszautasítanak egy felkérést. Az áldozatok hozzátartozóit sértette az is, hogy Melegh nyilatkozott a témában a sajtóban, majd később egy konferencián előadást tartott a Rezesova-ügyről. „Családunkat mélyen sérti, ám a jelenlegi szabályozás szerint tudomásom szerint ebben semmi nem akadályozhatja meg" – áll a levélben.

M, Gy. felhívja a figyelmet arra a problémára is, hogy ha egy kegyeleti jogaiban sértett család etikai eljárást kezdeményez egy igazságügyi szakértő ellen, akkor ebben az eljárásban gyakorlatilag semmilyen joga nincsen a panaszosnak.Nem jogosult megismerni az ügy iratait, a jegyzőkönyveit, a határozatot nem kézbesítik neki, és jogorvoslati lehetősége sincsen. „Ezt személyesen is meg tudom erősíteni sajnálatos tapasztalataim alapján” – teszi hozzá M. Gy. az államtitkárnak küldött levélben.

Az etikai ügyben szerzett tapasztalatairól részletesen is beszámolt egy blogbejegyezésben."A BISZK etikai tanácsa kihallgatásomról csak a meghallgatáskor dönt, ezért odautazok, megérkezek a szabadpiac apostolainak szentélyébe, alázatosan bekopogok. Az etikai tanács elnöke közli velem döntésüket, ott lehetek, de hallgatnom kell, mert szabályaik szerint panaszosként itt semmilyen jogaim nincsenek, de hogy ne érhesse szó a ház elejét, ők gesztust gyakorolnak és végighallgathatom őket, ha kérdésük van felém, akkor viszont válaszoljak. Nem is az asztalnál kínálnak hellyel, bár üres székek vannak ott bőven, beültetnek a sarokba a hátuk mögé és ismét figyelmeztetnek, hogy semmilyen jogom nincs, jogai csak a panaszoltnak vannak az eljárásban és többször meghallgatom, hogy meg vagyok tisztelve, hogy ott lehetek és hallgathatok" – írja.

A Melegh Gábor ügyében született határozatról az áldozatok családja később a sajtóból értesült. Rezesova áldozatainak fia szerint arra lenne szükség, hogy új etikai szabályozással az igazságügyi szakértői tevékenység valóban átlátható és tényleges kontrollt kapjon, és ebben a sértett is jogokat kapjon.

index.hu