Pesti Srácok

2004. december 5: A nap, amikor bozgorrá lettem

2004. december 5: A nap, amikor bozgorrá lettem

2004. december 5-én tartották Magyarországon a kórházprivatizációról és a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazást. A kampány során a nemzeti oldal a könnyített honosítás mellett, a balliberális pedig - élén az MSZP-vel és az akkori miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel - ellene foglalt állást. Míg a Fidesz a trianoni szétszakítottság utáni nemzetegyesítés eszközeként emlegette a magyar állampolgárság kiterjesztésének könnyített lehetőségét, addig Gyurcsányék huszonhárom millió román munkavállaló megjelenésével, a szociális és egyéb ellátási rendszerek összeomlásával riogatta a szavazópolgárokat.

Az ominózus napon csupán 1,5 millió ember számára jelentett valamit a nemzeti összetartozás, a Kárpát-medencei magyarság sorsa. Ennyien voksoltak ugyanis igennel arra a kérdésre, hogy a törvényhozás alkosson-e jogszabályt az állampolgárság könnyített kiterjesztésére vonatkozóan.

A PolgárPortál erdélyi szerzője így emlékezett a gyalázatos napra:

PestiSracok facebook image

„Személyes élményeim a referendum eredményének, pontosabban eredménytelenségének anyaországi lecsapódásáról nincsenek, de arról be tudok számolni, hogy sok olyan ismerősöm, aki korábban rendszeresen megfordult tájainkon, hirtelen elmaradt. Mint később elmondták, szégyellték magukat,nehéz volt erdélyi, székelyföldi barátaiknak a szemébe nézniük. Valószínűleg ők azok közé tartoztak, akik igennel szavaztak. Erdélyben természetesen elkeseredést, nem ritkán komoly indulatokat váltott ki az eset, amely felért egy második, mondhatni lelki Trianonnal. Hogyan éltem meg a tragédiát egy olyan városban – frontvárosban! –, ahol a helyi magyarságnak naponta kell szembesülnie az államilag irányított etnikai homogenizációs törekvések, a román kizárólagosság, felsőbbrendűség megnyilvánulásaival? Emlékszem, úgy éreztem: elárultak, becsaptak, kitaszítottak, megaláztak. És tették ezt azok, akikre addig büszke voltam, akikre felnéztem, akik közé tartozónak hittem, tudtam magam. És még valami: a referendum másnapján a román sajtós ismerős, akivel az utcán összefutottam együttérzően, szinte sajnálkozva állapította meg: most már valóban bozgorokká váltatok. Bevallom: ilyen maró szégyent, tehetetlenséggel vegyes dühöt nem éreztem sem annak előtte, sem utána”.

A helyzet a második Orbán-kormány megalakulása után, 2010. májusában változott meg. A törvényhozás szinte egyhangú szavazással fogadta ela magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását.

A címlapfotón az a plakát szerepel, amivel a szocialisták 2004-ben a kettős állampolgárság ellen uszították az embereket.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.