Pesti Srácok

Béremelésért tüntettek a közszféra dolgozói Budapesten

Béremelésért tüntettek a közszféra dolgozói Budapesten

"Tele a puttonyunk!" jelmondattal, mintegy 200 közszolgálati dolgozó tartott demonstrációt többek között béremelést követelve szombaton Budapesten a József nádor téren, a Nemzetgazdasági Minisztérium szomszédságában.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett demonstráció résztvevői, azonnali 5 százalékos, de legalább a 10 ezer forintot elérő béremelést követeltek a kormánytól. A tüntetők, jelképesen "virgácsot" küldtek a kormánynak, amivel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a közszolgálatban dolgozóknak 2008 óta egyharmadával csökkent a reálkeresete és a 2015-ös költségvetésben sem szerepel béremelés.

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a bérrendezések elmaradása miatt veszélybe került a teljes magyar közszolgálat. Úgy vélekedett: azért jelentek meg csak néhány százan a demonstráción, mert mindenki félti az állását, attól fél, ha a jogaiért kimegy az utcára ott is marad. Azt mondta, hogy a teljes közszolgálati szférában követelik az életpályamodell bevezetését, amelynek nyomán 2017-re legalább a 2008-as fizetések reálértékét elérhetné a közszolgálati dolgozók jövedelme.

PestiSracok facebook image

Bárdos Judit, a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a munkáltató olyan "biorobotokká" nevelte a dolgozókat, akik a munkahelyen nem mernek beszélni, kérdezni és véleményt mondani. Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szégyennek nevezte, hogy 20 éves munkaviszony után, felsőfokú végzettséggel a bérminimumot, vagyis havi 87 ezer forintot viszi haza a munkatársak zöme.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arról beszélt, hogy Magyarország csak a bérek lemaradásában éllovas, de minden másban sereghajtó. Sebes József, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségi Tanácsának tagja azt követelte, hogy a cafeteria összege érje el a versenyszféra színvonalát és szüntessék be a közszolgálatban a törvénytelen túlóráztatást, illetve töröljék el a bizalomvesztés jogintézményét.

Ferenc Norbert szociális munkás pedig úgy fogalmazott, hogy a "hivatásból szívatás lett". Ennek pedig az az eredménye, hogy a fiatal diplomások gazdasági menekültként külföldön keresik a boldogulást. A demonstráció résztvevői a Mikulás-nap alkalmából egy puttonyba helyezték el a követeléseiket, amelyet elküldtek a kormánynak.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.