"Nem minden szereplő érdekelt az ország sikerében"

Magyarország nagy lehetőség előtt áll, növekszik a gazdasága, jók a mutatói, de nem minden szereplő érdekelt az ország sikerében -vélekedtek a Századvég vezető elemzői a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. "Ezzel higgadtan, kellő magabiztossággal számot kell vetni, és fel kell arra készülni, hogy nagy küzdelmek várnak 2015-ben az országra" - mondták.

Az a drámai változás, ami 2010-ben zajlott le, amikor a Fidesz először szerzett kétharmadot, azt az emberek most megerősítették. Azt mondták, az az irány, melyet a Fidesz 2010-ben felvett, jó iránynak ítélik meg, támogatják. Ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta – jelentette ki Lánczi Tamás politológus, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. G. Fodor Gábor ugyancsak úgy foglalt állást: egy 2010-ben kétharmados felhatalmazással elkezdett munkára, mely a rendszer alapjait érintette, mondták azt a magyar választópolgárok, hogy egyetértenek vele, támogatják az irányt, és lezárják a viták korszakát. Így lehetséges olvasata 2014-nek, hogy a rendszerváltás óta eltelt viszontagságos 25 évet maga mögött hagyta a magyar politika. A Fidesz-KDNP 2014-ben döntő vereséget mért a baloldalra. S mivel a baloldal nem tudott igazi alternatívát kínálni, nem volt vezetője, nem tudták ledolgozni a Fidesz politikája teremtette versenyhátrányt, reménytelennek tűnt a helyzetük, s ennek az eredménye lehet egyfajta frusztráltság. Ez egy lélektani állapot, és még mindig ebben a helyzetben van az ellenzék. Aki vereséget szenved, és nem lát esélyt arra, hogy győzni fog, az kiábrándul, hátralép, elmegy az "ekeszarvak" mögé, számos olyan utat választhat, ami a politikából kifelé vezet, vagy épp magát a kiábrándultságot állandósítja – magyarázta a Századvég stratégiai igazgatója. Annak kapcsán, hogy Orbán Viktornak több baloldali politikus sem gratulált a választási győzelméhez, Lánczi Tamás azt mondta: ha valaki nem tudja elismerni a vereségét, az mindig az emberi, illetve politikai gyengeség jele. Ez egy kirekesztő gesztus, azt üzeni, hogy az ellenfél jogtalanul, törvénytelenül nyert. Ezzel mintegy megpróbálták kirekeszteni a Fideszt a magyar demokráciából. Úgy vélte, az a reménykedés, miszerint az Orbán-kormány nem tölti ki a mostani ciklust, belefér a demokráciába. Abban azonban a választók döntenek, akik elég világosan kijelölték, mit szeretnének: három választást véletlenül nem lehet megnyerni – tette egyértelművé Lánczi Tamás.

Beszélhet egy politikus a reményeiről, ez az illúziók világához tartozik. A választópolgárok azonban elbaktattak a szavazóurnákhoz, és háromszor egy irányba döntöttek. Aki nem békél meg ezzel az eredménnyel, az vagy a költészethez menekül, vagy megpróbálja valamilyen eszközzel megváltoztatni a kialakult helyzetet. Mondhatnánk azt is, hogy a politikai berendezkedés erőszakos megváltoztatására törekszik, de ezt inkább zárjuk ki, és tudjuk be a frusztráltságnak az ilyen megnyilatkozásokat – hangoztatta G. Fodor Gábor. Lánczi Tamás mindezt stílustalanságnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy ez a magyar politikai kultúrába nem illő. Hozzátette: vannak olyan törekvések és politikai szereplők, akik megpróbálják elérni, hogy a kormány valóban ne töltse ki a négyéves kormányzati ciklust. Ha egy magyar politikai erő külföldi politikai vagy gazdasági erők segítségével akar kormányt buktatni, az probléma, és nem fér bele a demokratikus játékszabályokba. Régi-új eszközökkel gyakorolhatnak Magyarországra nyomást, amibe akár a csekkfüzet is benne lehet, vagy a korrupciós vádak. Amikor olyan nagy szereplők mozognak körülöttünk, mint az Egyesült Államok, vagy Oroszország, akkor mindenre fel lehetünk készülve – fogalmazott. Azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok érdeke sok ponton ütközik a magyar nemzeti érdekkel, sok közép-kelet-európai állam érdekével, illetve adott esetben a német érdekekkel is. Ez egy furcsa helyzet, melyre az elmúlt 25 évben nem volt példa, ennek a feldolgozására nincs igazán mechanizmusunk, most alakítjuk ki - hangoztatta. G. Fodor Gábor szerint az ideológia, vagy a retorika most arra szolgál, hogy elrejtse a nyilvánvaló érdekeket. Amerika a jól felfogott érdeke szerint politizál, és miért ne lehetne elképzelni, hogy Magyarországnak is lehetnek saját szempontjai, lehet magyar nemzeti érdek. Ami nem olyan, mint egy matematikai feladvány, ki tudjuk számolni, egyértelmű megoldása van, hanem egy konfliktusos térben formálódik – magyarázta a szakember, hozzáfűzve: nemcsak áldozatai vagyunk ennek az eseménysornak, hanem alakítói is. (…) Ennek a játéknak többféle kimenetele lehet. És végre van egy kormány, mely képes saját, jól felfogott nemzeti érdeke szerint meghatározni pozícióját. Ez egy új politikai kultúra, egy új időszak – szögezte le. Lánczi Tamás arról is beszélt: 2010-ben az ország olyan állapotban volt, hogy a legkisebb szellő is felborította volna, most azonban szilárd lábakon áll, a magyar költségvetés számai vitathatatlanul a legjobbak Európában. A teljes reménytelenségből négy év alatt kiküzdöttük magunkat, Európa élvonalában vagyunk. Példaként említette, hogy az infláció nálunk a legalacsonyabb, a gazdasági növekedés az egyik legmagasabb a régióban, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabb. Azok az országok pedig, amelyek más, különösen a nyugati válságkezelők, a többi közt az IMF javasolta utat járták be, most ugyanott, vagy még rosszabb helyzetben vannak, mint amikor elindultak négy évvel ezelőtt. Ma már nem is vitakérdés, hogy a korábban unortodoxnak nevezett megoldások működnek – mondta G. Fodor Gábor, aki egyébiránt optimista. Reményei szerint a demokratikus felhatalmazás erőt és támpontot jelenet, hogy a külső nyomásgyakorlások ne olyan élességgel vetődjenek fel, mint ahogyan azt „a legrosszabb álmában gondolná az ember”. Lánczi Tamás úgy vélte: nehéz év lesz a következő. Magyarország nagy lehetőség előtt áll, növekszik a gazdasága, jók a mutatói, de nem minden szereplő érdekelt az ország sikerében. Ezzel higgadtan, kellő magabiztossággal számot kell vetni, és fel kell arra készülni, hogy nagy küzdelmek várnak 2015-ben az országra – emelte ki.