Rendőri vezetők pere: továbbra is rejtély, ki adott utasítást a 2006-os lovasrohamra
Noha a 2006-os őszi események rendőri túlkapásai miatt már több mint másfél éve folyik eljárás a bíróságon, továbbra sem lehet tudni, hogy ki és milyen okból adott utasítást az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján végrehajtott, fővárosi rendőri lovasrohamra. Annyi azonban kiderült a mai tárgyaláson, hogy az oszlatásról egyetlen egy jelentés sem készült, továbbá az október végén felállt rebiszes bizottságot sem érdekelte, mi is zajlott a Károly körúton. Szintén ide kapcsolódik, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke néhány évvel ezelőtt a zavargások ügyében úgy nyilatkozott, a Sukoró-ügy mellett a lovasroham kapcsán érhető még leginkább tetten Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök büntetőjogi felelőssége.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A tizenötödik vádpont ismertetésével és a Dobozi József által felállított, rendőri túlkapásokat vizsgáló rebiszes vizsgálóbizottság vezetőjének tanúvallomásával folytatódott a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. Az eljárás utolsó vádpontjában a Rebisz korábbi parancsnoka, az ügy harmadrendű vádlottja, Dobozi József érintett, akit elöljárói intézkedés elmulasztásával vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat lényege szerint a Magyar Televízió 2006-os ostroma után a rendőrség különböző tömegoszlatási feladatokat látott el, ami 2006 október 23-án teljesedett ki, hiszen ekkor már a délelőtti órákban is volt feladata a rendőrségnek. Kiss Attila, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze kiemelte, a rendőrség a biztosítás parancsnokától, Lapid Lajos tábornoktól a lőfegyver kivételével minden más kényszerítőeszköz használatára engedélyt kapott.
Nem tudni, ki adott parancsot a lovasrohamra
Az ügyész hangsúlyozta, a harmadrendű vádlott maga is megjelent a nap folyamán a Kossuth téren, így tudhatta, hogy az alá tartozó egységek milyen kényszerítőeszközöket használtak. Azonban erről nem készültek külön rendőri jelentések, illetve az eseményleírások nem tartalmazták a gumilövedékek és könnygázgránátok használatának okát. Jogszerűségük, szakszerűségük, illetve arányosságuk kivizsgálására sem kerülhetett sor és ezeket az ügyészség Dobozi terhére rója, hiszen parancsnokként nem indított vizsgálatot ennek kiderítésére. A főügyészség szerint pedig egy ilyen vizsgálat nagyon fontos lett volna a 2006. október 23-án, a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki és miért adott utasítást arra, és az mennyiben volt megalapozott, illetve indokolt.
Kínos lehetett a rendőrségnek a túlzott brutalitás?
Az utolsó vádpont kapcsán a bíróság meghallgatta Németh Tamás rendőr ezredest, aki Dobozi megbízásából azt a bizottságot vezette, amelynek feladata lett volna a rebiszes egységek, vagy személyek által elkövetett jogszerűtlen cselekmények feltárása. De mint a tárgyaláson kiderült, erre például a lovasroham, valamint a gumilövedékek és könnygázgránátok használatának vonatkozásában nem került sor. Az ügyész ezt a kérdést fel is tette a tanúnak, hogy a bizottság miért nem „dolgozta fel” a lovasrohamot, de a az ezredes kitérő választ adott, ahogy arra is, hogy szerinte a gumilövedék és a könnygáz használata az oszlatások során arányos volt-e. Kiss Attila arra is kíváncsi lett volna, hogy a lovaserő bevetése után miért nem készült egyetlen egy jelentés sem."Talán kínos volt ez a rendőrségnek?" – tette fel a kérdést az ügyész, aki megemlítette, hogy létezik egy televíziós felvétel, amin jól hallható, hogy a gumilövedékeket használó rendőrök egyike „kenjed neki Laci” felkiáltással biztatta társát a brutalitásokra. Az ügyész szerint ez a kijelentés is felvethette volna annak a lehetőségét, hogy Doboziéknak ki kellett volna vizsgálniuk a kényszerítőeszközök használatának jogosságát. A tanácsvezető bíró a média szerepét kiemelve megemlítette, hogy elég részletesen feltárta a több mint nyolc évvel ezelőtt történteket, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy mindezek az események Magyarországon bekövetkeztek.
Tetten érhető Gyurcsány felelőssége?
A lovasrohamról, illetve a kényszerítőeszközök jogszerűtlen használatáról korábban a 2010-ben felállt, a 2006. őszi tiltakozások során elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság is súlyos megállapításokat tett. Az albizottság egykori elnöke, a fideszes Gulyás Gergely például a politikai felelősségről is nyilatkozott: szerinte több olyan esemény zajlott le, amely pusztán rendőrszakmai hibákkal nem magyarázható. Kiemelte az MTV-székház ostromát, illetve annak feladását, vagy az „október 23-ai Fidesz nagygyűlés befejezése után 51 másodperccel elrendelt lovasrohamot”, de kiemelte, hogy konkrét bizonyítékok persze hiányoznak a politikusok személyes felelősségének megállapításához. Hozzátette azt is: a történtek fő felelősei még a minimális önkritikára sem hajlandóak. Kósa Lajos ugyanakkor néhány éve egy felelőst megnevezett. A politikus 2010-ben, a Tv2 Mokka című műsorában kijelentette, hogy szerinte a 2006-os lovasroham az egyik olyan ügy a sukorói telekcsere mellett, amiben meg lehetne állapítani Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségét.
Balsai: felelőtlen politikai vezetés, alkalmatlan rendőrparancsnokok
A 2006-os zavargásokat szintén értékelő Balsai István volt miniszterelnöki megbízott jelentésében arról írt, hogy felvetette a jogszabálysértés gyanúját a lovasroham alkalmazása, hiszen alig három perccel azután indult meg az oszlatás, hogy a Fidesz 56-os megemlékezésének végét jelentették. Szintén szabályellenesen történt Balsai szerint a gumilövedékek használata, mert nem bizonyított, hogy megtörtént a háromszori figyelmeztetés, ráadásul a gumilövedékek súlyos, maradandó károsodással járó sérüléseket okoztak. Ezzel szolgálati kötelességszegés bűncselekménye valósult meg, valamint mások egyesülési jogának megsértése - írta Balsai. A gumilövedékekkel kapcsolatban megjegyezte: túl erősek, és alkalmatlanok voltak emberek elleni használatra. Kiemelte azt is, hogy az „akkori felelőtlen politikai vezetés, az alkalmatlan rendőrparancsnokok és kontroll nélküli rendőr lövészek mérlege” „tucatnyi megnyomorított fiatal, illetve közel 100 millió Ft-os kifizetett kártérítés és perköltség”, amely az adófizetőket terheli. A jelentés szerint az sem lehet mentség a rendőrség által elkövetett szakmai hibákra, hogy ilyen oszlatást a 2006-os eseményeket megelőzően nem csináltak. A jelentés megállapította, hogy a rendőrökön nem volt azonosító jel, hanem símaszkban, arctalanul intézkedtek.
A vád szerint
Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per tanúk meghallgatásával január 20-án folytatódik.
Címlapfotó: Magyar Hírlap
