Alapjogokért Központ: alapvető tévedéseket tartalmaz a HRW jelentése
Az Alapjogokért Központ szerint tévedéseket tartalmaz a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet jelentése Magyarországról, amely komoly kritikákat fogalmaz meg a közjogi rendszer egyes elemeivel kapcsolatban.
A HRW szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét Magyarországon, egyben felszólította az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben.
Az Alapjogokért Központ az elemzésben azt írta: megvizsgálta a HRW-jelentés "jogi szempontból értelmezhető felvetéseit", és összehasonlította azokat a hatályos jogszabályokkal. Ennek alapján a központ arra a következtetésre jutott, hogy a kritikák túlnyomórészt "tárgyi tévedéseken, illetve a jogszabályok félreértésén" alapulnak. Az elemzés szerint a korábban kifejtett cáfolatok és szükséges jogszabály-változtatások ellenére "továbbra is tartja magát több olyan hamis tétel, mely alaptalan kritikák forrásául szolgál a nemzetközi közvéleményben".
A HRW jelentésének a médiatanács tagjai megválasztására vonatkozó részéről azt írták, hogy az alapvető tévedéseket tartalmaz, mert a testület elnökét nem a köztársasági elnök nevezi ki, hanem az Országgyűlés választja. Az elnökkel együtt 5 tagú médiatanácsban pedig - tették hozzá - nem azért nincsenek jelenleg ellenzéki tagok, mert erre a szabályozás nem adna lehetőséget, hanem mert 2010-ben a három ellenzéki párt nem tudott megállapodni abban, hogy ki legyen az a két ember, akit jelölnének.
Kitértek a jelentésnek az Alkotmánybírósággal (Ab) kapcsolatos részére is. Álláspontjuk szerint tévesen állítja a jogvédő szervezet, hogy a kormány nevezte ki az Ab tagjait – miközben őket szintén az Országgyűlés választja. Hozzátették: költségvetési törvényekkel kapcsolatban valóban korlátozták az Ab hatásköreit, a korlátozás azonban "ideiglenes és egyáltalán nem teljes körű". A testület számára ugyanis több eljárás áll rendelkezésre, ha meg akarná semmisíteni a szóban forgó jogszabályokat.
Az Alapjogokért központ szerint téved a HRW-jelentés akkor is, amikor azt állítja, hogy a fogyatékkal élőket az alaptörvény megfosztotta választójoguktól. Azt írták: éppen az új alkotmány volt az, amely a korábbi automatikus kizárás helyett egyedi bírói döntést tett szükségessé a belátási képességükben korlátozottak esetén.
A HRW azt is állítja, hogy Magyarországon aláásták a vallásszabadságot és a vallási közösségek között diszkriminatív módon tesznek különbséget. Az Alapjogokért Központ azt írta, hogy a vallásszabadság és az egyházalapítás két különböző kategória. A HRW-jelentés nem tesz említést róla, de az alaptörvény és egyéb jogszabályok széles körben garantálják a szabad vallásgyakorlást, mint alapjogot - írták. Hozzátették: az Ab korábbi döntése nyomán a jogalkotó törvénybe iktatta, hogy az egyházként el nem ismert közösségek jogorvoslattal fordulhatnak az Ab-hoz. Önmagában ugyanis az nem alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés hatásköre az egyházként történő elismerés - írták.
A jogvédő szervezet jelentése azt is kifogásolja, hogy a jogalkotó nem tesz elég konkrét lépéseket a hazai etnikai kisebbségek védelme érdekében. A központ szerint a HRW azt nem említi, hogy az új alaptörvény értelmében az ilyen közösséghez tartozók emberi méltóságuk megsértése esetén már bírósághoz fordulhatnak, ahogy azt sem, hogy a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás szigorodott vagy, hogy a nemzetiségeket az Országgyűlésben immáron nemzetiségi képviselő vagy szószóló képviselheti.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
MTI
