Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: Megszűnt a kétharmad, maradt a kétharmad

Alapjogokért Központ: Megszűnt a kétharmad, maradt a kétharmad

Az Alapjogokért Központ a 2015. február 22-i, Veszprém megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében lezajlott időközi választás eredménye alapján megvizsgálta az Országgyűlés mandátumarányának megváltozásából fakadó kérdéseket. A Központ arra a megállapításra jutott, hogy Kész Zoltán független jelölt nem jogerős győzelme „bebiztosította” a Fidesz-KDNP ún. „nagykétharmadának” megszűnését. Azonban a „kiskétharmados” döntések esetében – ha az ellenzék nem lesz eléggé fegyelmezett – továbbra is meglehet a kormánypártok szükséges többsége.

„Nagykétharmadra”, azaz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatára van szükség ugyanis mindenekelőtt az alkotmányozáshoz, az EU-s alapító szerződések és azok módosításának megerősítéséhez vagy Alkotmánybírák megválasztásához. Ugyanakkor számos döntéshez elegendő mindösszesen a jelen lévő képviselők kétharmada („kiskétharmad”): tipikusan ilyenek a sarkalatos törvények vagy a Házszabály elfogadása, módosítása és számos egyéb személyi döntés is.

Az országgyűlési mandátumok száma összességében ugyanis 199, ebből azonban most 1 nincs betöltve, tehát a szavazások során is a 198 fős létszámból szükséges jelenleg kiindulni. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz- KDNP frakciószövetség 131 képviselője nem éri el a „nagykétharmadhoz” szükséges többséget. Azonban ha az ellenzéki padsorokból akár csak páran hiányoznak és a kormányzó pártok képviselői maradéktalanul jelen vannak, a jelen lévők létszámából kiindulva könnyen meglehet a „kiskétharmad”.

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz-KDNP „nagykétharmada” valójában nem múlt vasárnap, hanem már január 8-án megszűnt, amikor Lasztovicza Jenő elhunyt, így mandátuma megüresedett. Onnantól az Országgyűlés betöltött mandátumainak száma 197 főre csökkent, melyből a Fidesz-KDNP-s képviselők csak 131-et tettek ki, mely nem volt már elégséges a „teljes” kétharmadhoz. A múlt vasárnapi veszprémi választáson tehát valójában a „kétharmad visszaszerzésének esélyét” veszítette el a Fidesz-KDNP. Így viszont a 2015 áprilisában esedékes tapolcai (Veszprém megye 02. sz. OEVK) időközi választás a parlamenti erőviszonyokat érdemben nem fogja befolyásolni, mivel egy Fidesz-KDNP-s győzelem esetén is 199 mandátumból csupán 132 lenne a kormányzó pártoké.

Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy a kormánypárti „nagykétharmad” – még korábban is, mint a múlt vasárnapi veszprémi választás – valóban megszűnt, ugyanakkor a „kiskétharmadot” igénylő döntések elfogadásához gyakorlatilag még mindig kényelmes többsége lehet a kormányzó pártoknak.

A teljes elemezés INNEN tölthető le.

Forrás: alapjogokert.hu

Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.