Felfüggesztett fogházbüntetés egy debreceni szociális otthonban történt haláleset miatt
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek hétfőn a Debreceni Járásbíróság azt a négy vádlottat, akik nem gondoskodtak megfelelően egy idős emberről egy debreceni szociális otthonban, emiatt a 79 éves férfi meghalt - közölte az ítélethirdetés után a Debreceni Törvényszék szóvivője.
Tatár Tímea tájékoztatása szerint Dr. H. Marianna elsőrendű vádlott másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést kapott, és három évre a foglalkozás gyakorlásától is eltiltották. A másodrendű vádlottat egy év két hónap, két évre felfüggesztett, a harmadrendű vádlott hat hónap, a negyedrendű vádlottat egy év, egy-egy évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a bíróság.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, az első- és másodrendű vádlott és védője felmentésért fellebbezett, a harmad- és negyedrendű vádlott és védője tudomásul vette az elsőfokú ítéletet - közölte a szóvivő.
A tényállás szerint Dr. H. Marianna és társa hatósági engedély nélkül működtetett bentlakásos szociális otthont Debrecenben, ahol gondozási díj ellenében olyan beteg és idős emberek 24 órás gondozását vállalták, akik kórházi ellátásukat követően utóápolásra szorultak.
Az ingatlanban állandó jelleggel 14 idős személyről gondoskodtak, a feladatokat dr. H. Marianna mellett egymást váltva négy szakképzett segédápoló, szakápoló, szociális gondozó látta el.
A 79 éves sértett előrehaladott Parkinson-kórban és pszichés betegségben szenvedett, csaknem egy hónapos kórházi kezelése után, 2011 júliusában került az otthonba, ahol havi 100 ezer forint ellenében teljes körű gondozást és ellátást vállaltak: ez a napi ötszöri étkezés mellett magában foglalta a gyógyszereket és a rendszeres orvosi ellátást is.
Az idős ember általános egészségi állapota néhány hét után egyre rosszabb lett, romlottak a mentális képességei és tolószékbe került. Pszichés problémái miatt nem ritkán lekötözték, vagy gyógyszerekkel nyugtatták, hogy "problémamentessé" váljon. A benyugtatózott, kikötözött, kommunikációra képtelen, gyakran zavartan viselkedő sértett táplálására és folyadékbevitelére a gondozók nem ügyeltek kellőképpen.
Alig két hónappal a sértett bekerülése után a reggel munkába álló ápolónő figyelt fel arra, hogy a beteg véreset hány, jelzése alapján az elsőrendű vádlott az idős férfihoz kihívta a háziorvost, aki azonnal mentőért telefonált. A sértett súlyosan kiszáradt, életveszélyes állapotban került kórházba, majd a gondos ápolás ellenére hat nappal később meghalt.
Lehel Frigyes bíró szerint a vádlottak nem tartották be az egészségügyi törvény előírásait, és a szociális ellátásra vonatkozó szabályokat. Az eljárás során bebizonyosodott az is, hogy az elsőrendű vádlott aktívan vett részt a szociális otthon munkájában, hiszen a többiek mind "főnökasszonynak" szólították, így egyértelműen rá is vonatkoztak a foglalkozási szabályok.
Az indoklásban elhangzott: az idős ember kiszáradt állapotát tanúként a mentősök és a kórház orvosa is megerősítette, és az sem véletlen, hogy a kihívott háziorvos is esetkocsit kért a helyszínre. A bíróságon meghallgatott szakértő kimondta: közvetett ok–okozati összefüggés van a kiszáradás és az idős sértett halála között. A vádlottak tehát nem tettek eleget kötelezettségüknek, nem biztosították a szükséges folyadékpótlást, ami az idős férfi halálához vezetett.
MTI
