Pesti Srácok

Gulyás: a polgári Magyarország cáfolata mindannak, amit a kommunizmus képviselt

Gulyás: a polgári Magyarország cáfolata mindannak, amit a kommunizmus képviselt

A polgári Magyarország nem képzelhető el anélkül, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a diktatúra áldozataira, a málenkij robotra elhurcoltakra, a kényszermunkatáborokban életüket vesztettekre vagy az '56-os forradalom vérbefojtásának áldozataira - emelte ki az Országgyűlés alelnöke az Országházban szerdán rendezett emlékkonferencián.

Gulyás Gergely a Trauma és tabu - málenkij robot 1944/45 - 2014/15 című tanácskozáson úgy fogalmazott: a polgári Magyarország értékalapú cáfolata a kommunizmus hol sanyargató, hol sivár valóságának, a magántulajdon tagadásának, a szabad és gondolkodó közösségek ellehetetlenítésének, az egyházellenességnek, a nemzetben gondolkodó szabad polgárokból álló, művelt középosztály célzott felszámolásának.

E gyásznapon nemcsak azokat a tízezreket sirathatjuk, akik a kommunizmus magyarországi négy évtizede alatt az elnyomó diktatúra elleni harcban, bátor ellenállásban vesztették életüket vagy akiket emiatt a diktatúra megfosztott szabadságuktól, hanem sírhatunk az ország egésze miatt is, amelyet a jaltai világrendben évezredes szerves nyugati kötődése ellenére a II. világháború győztes hatalmainak vezetői a Kelethez soroltak. Ezzel Magyarország egy embertelen, bukásra ítélt történelmi kísérlet szenvedéstörténetének áldozata lett - mondta Gulyás Gergely.

PestiSracok facebook image

Felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt Magyarország két gyilkos diktatúra küzdelmének határvidéke volt. A náci megszállást kommunista megszállás váltotta fel, amelyet évtizedeken át felszabadulásnak kellett hazudni, noha csak két embertelen önkényuralom hasonlóan kegyetlen urai váltották egymást, megfosztva az országot a nemzeti önrendelkezéstől, polgárait méltóságuktól és alapvető szabadságjogaiktól.

Kitért arra is, hogy a keletről jövő, németeket kiszorító ukrán front 1944 októberében foglalta el Kárpátalját, s az egyik első intézkedésként a hadköteles korúakat, a 18 és 55 év közötti magyarokat begyűjtötték. Szavai szerint a szovjet rendszer kegyetlenségét jelzi, hogy ehhez képest a kitelepítettek között 13 évesek és jóval 60 év felettiek is voltak. Hozzátette, a magyar lakosságot és csak a magyar lakosságot málenkij robotra osztották be. A gyűjtőtábor után pedig a munkára alkalmasakat továbbküldték a Szovjetunióba kényszermunkára. A táborba fél év alatt hurcolt mintegy 40 ezer ember egyharmada ott pusztult el, akiket pedig továbbhurcoltak a Szovjetunióba, azoknak a fele soha nem tért haza - mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: ennek elszenvedője volt a trianoni Magyarország területén több tucat táborban málenkij robotra összesen kétezer magyar helységből begyűjtött több mint 250 ezer férfi és nő, magyar és sváb is. Az elhurcoltak nagy része soha nem tért vissza.

Az alelnök szerint különösen fontos: akik úgy élnek még közöttünk, hogy átélték e borzalmakat, saját személyes szenvedéstörténetüket a nemzeti emlékezet részévé téve tudatosítsák az utánuk jövő generációk számára, mit kellett elszenvednie az embernek az embertelenségben és ezáltal azt is, mekkora érték a ma már természetesnek tűnő szabadság. Így őrizhetjük meg mindannyian méltóképpen a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét - zárta ünnepi beszédét Gulyás Gergely.

Forrás: MTI

Fotó: hvg.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.