Kontrát Károly: Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra
Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Országgyűlésben.
Kontrát Károly a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában azt mondta, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket.
Hozzátette: ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel - fogalmazott.
Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat. Az államtitkár szerint a bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig maradnak Magyarországon, "kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket".
Kontrát Károly ismertette: idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését.
Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt - mutatott rá. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán.
Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem. Szíria kapcsán megjegyezte: "ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek".
Kontrát Károly szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot.
Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.
Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is.
Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon - jegyezte meg.
Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak.
Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik - hangoztatta.
A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek.
Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz-KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.
Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.
MTI
