Pesti Srácok

Nem sértett emberi méltóságot a Maksa-híradó a Médiatanács szerint

Nem sértett emberi méltóságot a Maksa-híradó a Médiatanács szerint

Hat embertől érkezett bejelentés a Hír Tv-n sugárzott szilveszteri Maksa-híradó azon részlete miatt, amelyben a humorista az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakkal kapcsolatban sütött el egy viccet. A humorista az adásban "hírbemondóként" arról számolt be, hogy az ELTE előtt magányos nők várakoznak, abban reménykedve, hogy megerőszakolják őket.

A Médiatanács úgy döntött, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelményét és a megfelelő korhatár-besorolás teljesülését vizsgálja majd az ennek nyomán elindított eljárásban, csütörtökön pedig közölték: határozatuk szerint a korhatár nélkül megtekinthető kategória helyett a 16 éven aluliaknak nem ajánlottként kellett volna műsorra tűzni a Hír TV szilveszteri Paletta műsorszámát.

A testület értékelése alapján az emberi méltóság alapvető értéke nem sérült, a médiatartalom abszurd jellege a nézők számára kiderült. A viccesnek szánt durva élcelődés azonban a 16 éven aluli gyerekek számára félreértelmezhető volt, ezért magasabb korhatár-besorolást igényelt volna: kizárólag 21 óra után, 16-os karikával vetíthették volna. Emiatt a Médiatanács 100 ezer forint pénzbírságot szabott ki a médiaszolgáltatóra.

PestiSracok facebook image

Forrás: HVG.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.