Schmidt Mária: Orbán politikai krédója a bátorság
Orbán Viktor politikai krédója első nyilvános fellépésétől kezdve a bátorság köré szerveződik, tevékenysége pedig azok szemében vált szálkává, akik a status quót, vagyis előjogaikat féltik - mondta a XXI. Század Intézet keddi budapesti konferenciáján Schmidt Mária, a tudományos műhely és a helyszínt adó Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A miniszterelnök krédója "stratégiai gondolkodás, alapos mérlegelés, döntés, cselekvés, makacs kitartás és állhatatosság. De mindenekelőtt bátorság" - emelte ki a történész, aki arról beszélt, hogy "az amúgy is bírálók" megrettentek, mert "pont az ő hivatali idejük alatt kell azzal szembesülniük, hogy a 300 éve folyamatos haladásban, növekedésben lévő Nyugat megtorpanni látszik". Mint mondta, miközben a liberális demokrácia általuk palástolni kívánt válságtüneteket mutat, új erőközpontok jelennek meg, amelyek "megszabják lépéseiknek ütemét, irányát".
Schmidt Mária kijelentette, a magyar miniszterelnököt azért támadják, mert attól tartanak, hogy tettei, amelyeknek külföldön is akadnak követői, precedenst jelentenek. Szavai szerint bátorság kellett ahhoz, hogy Orbán Viktor belássa: a 21. században nincs jelentősége a hagyományos bal- és jobboldali felosztásnak, mert ezek életképes részeit egybegyúrva kell a kor konzervatív néppártjának az új körülmények között is érvényes modern politikát teremtenie.
Orbán Viktor hátat fordított a Nyugat "semmitmondó metanyelvének", helyette "gondolkodásra hívja hallgatóit, mert ő is gondolkodik; kérdései vannak, amikre válaszokat keres", eközben pedig pánikreakciókat vált ki azon nyugati vezetőkből, akik "nem politikusok, hanem politikai menedzserek", a jó és a rossz közötti választás helyett pedig a politikai korrektség nyelvét használják - mondta Schmidt Mária. Szerinte a populistának nevezett, elitellenes erők európai térnyerését támogatja, hogy a 2008-as válság kezdetén a hatalmon lévők elengedték a középrétegek kezét és kitartottak a neoliberalizmus mellett.
Megadja Gábor eszmetörténész szerint a liberális demokráciából hívei "politikai vallást kovácsoltak", a magát az igazság birtokosának vizionáló értelmiséget zavarta a pluralizmus. A 2010-es kétharmados győzelemhez arra is szükség volt, hogy míg a baloldal az értelmiség véleménye felé fordult, a jobboldal az emberek problémáira keresett választ - tette hozzá.
Szánthó Miklós jogász arról beszélt: 2010 után nem állt fenn alkotmányozási szükség- vagy kényszerhelyzet, de "nem politikát csinálni való", aki nem él az erre megadott kétharmados többséggel, különösen, hogy a kilencvenes évek óta egyetértés volt abban, hogy új alkotmányt kell elfogadni, ha abban nem is, mi legyen ennek a tartalma.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a 2010 óta történtek kapcsán "gazdaságpolitikai fordulatról beszélhetünk", mivel az Orbán-kormány nem fogadta el elődei felfogását, hogy választani kell a növekedés és az egyensúly között, és cselekedett, hogy mindkét tényező érvényesülhessen.
Békés Márton történész azt emelte ki: a kormányzat szakított az általa liberális dialektusnak nevezett politikai korrektséggel, ami a szavak szintjén is száműzi, ellehetetleníti a vitákat, és érthetővé tette a politikai nyelvet.
Flashmobot rendezett a fórum kezdete előtt a helyszínen a DK; Gy. Németh Erzsébet fővárosi képviselő arról beszélt: azért találó a konferencia helyszínválasztása, mert 2010 óta az ország "tényleg a terror háza lett". Aki nem menekült külföldre és nem áll be a sorba, azt ellehetetlenítik - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Forrás: MTI
