Pesti Srácok

Törvényen felül álló civil szervezetekről beszélt Lázár János

Törvényen felül álló civil szervezetekről beszélt Lázár János

Egyes civil szervezetek eltávolodtak a társadalom egészétől a miniszter szerint, és a legerősebbek "megélhetési civilként" maguk között osztották el a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Amnesty International magyarországi vezetőjének, Jeney Orsolyának írt levelet azzal kapcsolatosan, hogy a jogvédő szervezet tanulmányt közölt a napokban a civilek itthoni helyzetéről, és levélben fordult Lázár Jánoshoz. A miniszter válasza a kormany.hu oldalon jelent meg.

Azok a civil szervezetek, amelyeket tanulmányukban a magyar kormány által "sarokba szorítottként"állítanak be, olyan érdekek és értékek szószólóivá váltak, amelyek nem kötődnek a magyar társadalom sorskérdéseihez - állapította meg Lázár János. Visszautasította azt a tanulmányban foglalt állítást, hogy a magyar hatóságok "hadjáratot" folytatnának a független civil társadalom tagjai ellen. A magyar hatóságok a munkájukat végezték és végzik akkor, amikor a hatályos magyar törvények betartását ellenőrzik azoknál a civil szervezeteknél, amelyek közpénzek felett rendelkeznek és a törvények ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

PestiSracok facebook image

Azzal összefüggésben, hogy a tanulmány szerint "civil szervezetek (…) zaklatásának és megfélemlítésének árát legvégül azok az emberek fogják megfizetni, akiket ezek a szervezetek képviselnek", azt válaszolta: "a magukat törvényen felül állónak tartó szervezetek káros tevékenységének az árát a teljes magyar társadalom fizeti meg". Lázár nem várja el, hogy egyetértsenek vele ebben, de azt igen, hogy a törvényeket a civil szervezetek magukra is kötelezőnek fogadják el.

A miniszter felidézte: tavaly mintegy tucatnyi civil szervezet tevékenységét vizsgálta és kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Meglátása szerint "a vizsgálatok a 80 ezer szervezet közé került fekete bárányok kiszűrését célozzák". Az érintett szervezetek pedig - írta Lázár János - nem az igazukat próbálják bizonyítani, hanem a legkülönbözőbb vádakkal illetik mind a magyar kormányt, mind pedig az attól függetlenül munkájukat végző hatóságokat, ami elfogadhatatlan.

Az Amnesty International február elején közölt tanulmányában egyebek mellett azt írta, tavaly több magyar civil szervezet vált "hosszan tartó kormányzati támadássorozat célpontjává".

Forrás: Hír24.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.