Pesti Srácok

CBA-elnök: "Orbán a huszonegyedik század egyik legjelentősebb magyar politikusa"

CBA-elnök: "Orbán a huszonegyedik század egyik legjelentősebb magyar politikusa"

A 168 Óra Online közölt hosszú beszélgetést Baldauf Lászlóval. A CBA elnöke úgy határozza meg magát, mint aki "szeretetet sugárzik mindenki felé", semmiképpen sem hiányozhat a Békementről, annak tizenötödik-huszadik sorában van a helye, nemzetileg elkötelezett, és mindenkit támogat, aki "a nemzeti érdekeket a zászlajára tűzi".

Az interjúban Baldaufot a vasárnapi zárva tartásról, Orbán Viktorhoz és a Fideszhez való viszonyáról, a kormány hibáiról, a liberalizmusról kérdezik. Baldauf szerint a vasárnapi zárva tartásalapja a család, ami az erkölcsi világrend alapja is. A cégvezető biztos abban, hogy a törvény miatt nem lesznek elbocsátások, a CBA nem küld el, hanem továbbra is felvesz dolgozókat.

Baldauf úgy látja, az az állítás, hogy a CBA fideszes, nem igaz. "A huszonötezer főt számláló CBA nagy családja különböző álláspontú, politikai irányultságú embereket foglal magában, nem lehet egy kalap alá venni őket. Vegyes összetételű csapat, olyan, mint amilyen a magyar társadalom egésze. Rossz is lenne, ha mindenki állandóan azonos véleményt képviselne" - mondja a cég vezetője.

PestiSracok facebook image

2000 táján ismerte meg Orbán Viktort, és elkötelezett híve lett politizálásának, fejlődési irányvonalának. "Mindenben maximálisan egyetértek vele, elismerem emberi értékeit, keresztény, demokratikus felfogását" - foglalja össze hitvallását a CBA-vezér. "Én magam – hál’ istennek – a huszonegyedik század egyik legjelentősebb magyar politikusát ismerhettem meg benne" - teszi hozzá Baldauf kiegészítve azzal, hogy nagyon ritkán találkozik a miniszterelnökkel. És a kormánynak szerinte vannak hibái is. Például nem konzultálja meg alaposan a rendelkezéseket, és a polgári körök sem olyan aktívak, mint régen.

„Csak összefogva tudunk gátat szabni és kategorikusan elutasítani a posztkommunista, liberális gazemberek mesterkedéseit.” Baldauf Lászlónak ezzel a kijelentésével kapcsolatban a riporter felveti, hogy ebből nem kifejezetten a szeretet árad, hanem kifejezetten durva. A CBA elnöke erre azt válaszolja, nem baj, kell néha az ilyesmi. És állítja: nem finanszírozza a Fideszt, csupán erkölcsileg támogatja.

A Baldauf Lászlóval készült interjú ittelolvasható.

Forrás: Hír24.hu

Fotó: Nol.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.