Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Hét év alatt 905 milliárd forint jut a szegénység felszámolására

Szarvas Szilveszter Forró drót 2015. március 6. 15:32
Hét év alatt 905 milliárd forint jut a szegénység felszámolására

Magyarország szegénységellenes stratégiára az elkövetkező hét évben 905,8 milliárd forintot költ, jelentette be az MTI szerint az emberi erőforrások minisztere pénteken, miután Európai Bizottság jóváhagyta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot. Balog Zoltán szerint a szegénységet elsősorban uniós pénzből próbálják majd felszámolni.

A kormány 90 milliárd forintot költ majd képzésekre, amivel a hátrányos helyzetű csoportok munkához jutását próbálják majd segíteni. 565 milliárd forint jut majd a család szerepének megerősítésére, a minőségi oktatáshoz való hozzájutás segítésére. Ennek az összegnek kevesebb mint a fele, 250 milliárd jut 2020-ig a gyerekéhezés felszámolására, roma felzárkóztatásra.

Balog elmondta, hogy a szegénységellenes stratégia keretében a felső tízezerre egyáltalán nem költenek majd. Az általa középosztálynak nevezett rétegre 270 milliárdot, az úgynevezett alsó középosztályra 540 milliárdot költenek majd. A tartósan rászorulókra összesen 95 milliárdot szánnak hét év alatt a programban.

PestiSracok facebook image

Ezt a programot két-három év alatt dolgozták ki, kétszáznál több szervezettel egyeztettek és 500 észrevételt kaptak. A 905,8 milliárd forint 60-70 százaléka egyébként nem közvetlenül landol majd a szegényeknél, a pénz nagyobb része az "állami intézményeken belüli feladatellátás hatékonyságát" fogja szolgálni.

Kapcsolódó témák
balog zoltán szegénység
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)