Pesti Srácok

Hír24: több mint ezer titkosszolga pénze volt a Buda-Cashnél

Hír24: több mint ezer titkosszolga pénze volt a Buda-Cashnél

1200 titkosszolga megtakarítása volt bent egészségpénztáron keresztül a Buda-Cash Brókerház Zrt-ben – értesült kormányzati forrásból a Hír24.

A Magyar Nemzeti Bank szerdán jelentette be, hogy visszavonta a Buda-Cash tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását. A megalapozott gyanú szerint a Buda-Cash valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is.

A károsultak között 20-30 ezer magánszemély, 7500 cég, 80 önkormányzat, és sok alapítvány is van. A BC érdekeltségi körében lévő DRB bankok betétesei 30 millió forint kártalanítást kaphatnak az OBA-tól, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.

PestiSracok facebook image

A Buda-Cash ügyfeleit, vagyis a befektetőket a Befektető-védelmi Alap (BEVA) fogja kártalanítani, de csak mintegy 6 millió forintos összeghatárig. A kormány közölte: rendkívüli támogatást kapnak a károsult önkormányzatok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter öt helyett háromévenkénti vizsgálatot tartana szükségesnek a befektetési vállalkozásoknál.

Az MNB szerint a Buda-Cash tulajdonosi körébe tartozó DRB-bankcsoport ellenőrzése során feltárt gyanús értékpapírügyletek vezettek el a Buda-Cash-hez. A BC tulajdonosainak ügyvédje szerint ügyfelei saját maguk jelentkeztek az MNB-nél.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.