Pesti Srácok

Quaestor-ügy: "sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett"

Quaestor-ügy: "sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett"

Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben – ezt közölte szombaton a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Fazekas Géza szerint a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.

Fazekas Géza arra reagált, hogy a Quaestor-ügy károsultjai pénteken nyílt levélben fordultak a legfőbb ügyészhez. A károsultak egyebek mellett azt kérdezték Polt Pétertől: a jogszabályok szerinte adtak-e lehetőséget az ügyészségnek, hogy a Quaestor-vagyon zár alá vételéről már korábban, akár a rendőrségi nyomozástól függetlenül intézkedjen.

A Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője felidézte, hogy a Quaestor-ügyben a jegybank március 10-ei feljelentése után másnap a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el, a nemzeti bank pedig felügyeleti biztost rendelt a céghez. A nyomozás kezdettől a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett zajlik, és a Legfőbb Ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség kiemelt ügyként kezeli a brókerügyeket – tette hozzá.

Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóság már a nyomozás elrendelését követő napon házkutatást tartott a cégnél, ahol iratokat, elektronikus adathordozókat foglaltak le. A rendőröknek egyebek mellett körülbelül százötven cég számláját kellett átvizsgálniuk a vagyon elleni bűncselekmény megalapozott gyanújának tisztázásához.

"Az összehangolt rendőri és ügyészi munkának köszönhetően az ilyen bonyolultságú gazdasági büntetőügyeknél messze gyorsabban, mind a Buda-Cash, mind a Quaestor esetében két héten belül sikerült a büntető jogszabályok által megkívánt törvényes bizonyítékok alapján a gyanúsításokat közölni és a szükséges kényszerintézkedéseket" megtenni – írta a sajtószóvivő.

Arra is kitért, hogy a jogszabályok sem a nyomozást folytató rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem teszik lehetővé a megalapozott gyanú közlése előtt az üggyel kapcsolatba hozható emberek vagyonának zárolását. A megalapozott gyanú soron kívüli közlése után ugyanakkor azonnal megkezdte a nyomozó hatóság a vagyon biztosításához kapcsolódó intézkedéseket.

Mindez "már egy nap alatt is jelentős eredményt hozott": harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és számos nagy értékű ingóságot foglalt le huszonnégy óra alatt a rendőrség – tette hozzá.

A szóvivő megjegyezte: a cégek tulajdonosi struktúrájának átalakítása érdekében tett lépéseket a megalapozott gyanút alátámasztó körülményként értékelték.

Fazekas Géza a közleményt azzal zárta: az ügyészség a nyomozásfelügyeleti tevékenységét teljes mértékben a jogszabályoknak és a szakmai előírásoknak megfelelően alkalmazta, és időben teljesítette ebből fakadó kötelezettségeit.

Forrás: MTI/hvg.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.