A Questor és a kormány felelőssége volt napirenden a Parlamentben
Ahogy arról reggel hírt adtunk, a mai parlamenti ülés célkeresztjében a Questor-botrány és a kormány érintettségének kérdése szerepelt, erre utaltak előzetesen a szocialisták által benyújtott kérdések is.
"Látható, hogy a szocialista párt Quaestor Csaba napot akar tartani a parlamentben" – állapította meg Lázár János, miután sorjáztak a témával kapcsolatos kérdések a mai ülésnapon. A Miniszterelnökség vezetője ugyanakkor hozzátette, a szocialistákat azért csak a Quaestor érdekli, mert a Buda-Cash brókerházzal kiváló kapcsolatokat ápoltak.
Az MSZP politikusai arról kérdezték a kormányt, hogy miért és milyen összegű közpénzt bízott az offshore hátterű cégre és ki vonható felelősségre azért, hogy a külügyminisztérium nagyjából 300 millió forintnyi kamattól esik el.
Lázár János szerint ez az összeg nem jelentős szemben a azzal a 17 milliárd forintos kölcsönnel, amelyet a szocialista kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank juttatott a Quaestornak. Lázár János szerint a szocialistáknak erről „haverjukat”, a korábbi MFB-t vezető Erőss Jánost kellene megkérdezniük, illetve, hogy ő miért adott pénzt a győri ETO stadionra, amely most állami kézbe kerül majd.
Lázár János elmondta, hogy a 2002 és 2010 között a Questorban elhelyezett 4,8 milliárd forintból a tárca csak 3,8 milliárd forintját kapta vissza, kamatokra nem számíthat, amely abból adódig, hogy a minisztérium egyoldalúan mondta fel a szerződést. A Földművelésügyi Minisztérium cégben maradt 410 millió forintjáról azt mondta, hogy nem látja, hogyan fogják visszaszerezni. Lázár hangsúlyozta: a tárca 2010 előtt is 2,8 milliárdot bízott a Quaestorra, így ez lényegében rossz gyakorlatnak számít.
Arra a kérdésre, hogy miért kaphatott Tarsoly Csaba országházi belépőt a miniszter azzal válaszolt: „Quaestor Csaba úr azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkori külgazdasági államtitkársága kérelmezte, miniszterként fölterjesztettem, a parlament engedélyezte és kiállította a belépőt, az államtitkárság pedig átvette". Hozzátette: Tarsolynak a moszkvai kereskedőház miatt volt szüksége arra, hogy rendszeresen, akadály nélkül bejusson a parlamentbe.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a korábbi kérdésfüzért vitte tovább, a kormány felelősségét firtatta a Quaestorral kapcsolatban. Kérdésében kitért rá, vajon miért nem tűnt föl senkinek, hogy a banki kamatok kétszeresét fizeti a brókercég és hogyan engedélyezhettek 70 milliárdos kötvénykibocsátást egy tízmillió forint törzstőkéjű szolgáltatónak?
Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta, hogy a feltárt 150 milliárd forintos visszaélésnek semmi köze a Quaestor Financial Hrurira Kft. kötvényprogramjához, amely már nyolc éve tart. A kamatok mértéke sem tartozik a jegybankra, és ahhoz sincs közük, hogy kikből áll a Quaestor felügyelőbizottsága. Schiffer válaszában elmondta: a jegybank tavaly is engedélyezte a 70 milliárdos kibocsátást.
Szíjjártó Péter külügyminiszternek Tarsoly Csabához fűződő viszonyáról kellett beszámolnia. Elmondta, nem volt különösebben szoros kapcsolata a csalással gyanúsított Quaestor-vezérrel, csak annyira, amennyire igyekszik minden üzletemberrel jóban lenni. Szijjártó korábban azt mondta: évente háromszor-négyszer találkozott Tarsollyal, illetve a Győri ETO néhány meccsén futottak össze. A külügyminiszter a mai ülésen elismerte, Tarsoly felhívta őt, amikor csődbe ment a Quaestor cégcsoport, és arra kérte, hozzon össze egy találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel. A miniszter szerint a beszélgetés rövid volt, tőmondatokban zajlott, és a végén nemet mondott az üzletembernek. A külügyminiszter a Quaestor pozitívumaként kitért rá: a csődbe ment cég valódi hasznot is hozott, hiszen közvetítésükkel török befektetés is érkezik az országba – ennek részleteit hamarosan bejelenti a kormány.
Forrás: NOL/PS
