Pesti Srácok

Az EB alelnöke a FB-on üzent a kormánynak a halálbüntetésről és a migrációs nemzeti konzultációról

Az EB alelnöke a FB-on üzent a kormánynak a halálbüntetésről és a migrációs nemzeti konzultációról

Az egyik népszerű közösségi oldalon reagált szerdán késő este a halálbüntetés napirenden tartására és a migrációról a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációra Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a többi között az alapjogok kérdéséért is felel.

A holland szociáldemokrata politikus szerint a halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében, és erkölcsi tekintélyt adott a kontinensnek, hogy világszerte felemelje hangját a halálbüntetéssel szemben. Timmermans felidézi, hogy az EU alapjogi chartája tiltja, hogy bárkit halálra ítéljenek vagy kivégezzenek, és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletben mondta ki, hogy a halálsor, a kivégzéstől való folyamatos és növekvő félelem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, továbbá, hogy a kivégzés békeidőben elfogadhatatlan büntetési forma. A bíróság szerint a halálbüntetés egy emberi lény előre megfontolt és szándékos elpusztítása az állami szervek által - mutat rá a bizottság alelnöke.

"Így nincs kétség afelől, hogy a halálbüntetés visszaállítása ellentétes lenne az EU alapértékeivel" - nyomatékosítja Frans Timmermans.

PestiSracok facebook image

A migrációról tartandó nemzeti konzultációval összefüggésben a korábbi holland külügyminiszter világossá teszi, hogy a közvélemény álláspontjának kikérése fontos eszköz lehet a kormányok és egyéb hatóságok számára, hogy olyan politikákat alakítsanak ki, melyek bírják az emberek támogatását. "Ebből a szempontból teljes mértékben a magyar hatóságoktól függ, hogy tartanak-e konzultációt a migrációról" - húzza alá a bizottság első alelnöke, mondandójának további részében ugyanakkor kemény kritikát fogalmaz meg a tervezett nemzeti konzultációval szemben.

"Egy elfogultságon, sugalmazó, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez" - vélekedik Timmermans, aki szerint a bevándorlást a terrorizmus keretében értelmezni, a migránsokat pedig az emberek munkahelyét és megélhetését fenyegető veszélyként beállítani "rosszindulatú és egyszerűen helytelen".

A politikus úgy véli, hogy ez csak félreértéseknek és előítéleteknek biztosít táptalajt, negatív attitűdöt teremt és táplál a kisebbségekkel szemben, és konfliktust a társadalom különböző csoportjai között. "Szándékosan félrevezető a migránsoknak pusztán a társadalomra jelentett teherként való beállítása a hozzájárulásaik említése nélkül" - fogalmaz Frans Timmermans. A holland politikus hangsúlyozza, hogy a migráció jelentette kihívásokat őszinte, nyílt és kiegyensúlyozott módon kell kezelni.

"Nem tehetünk úgy, mintha nem vennénk észre, időnként milyen súlyos kihívást jelent a migráció társadalmaink számára. De mindeközben sosem téveszthetjük szem elől alapértékeinket, és annak szükségességét, hogy megőrizzük plurális és sokszínű társadalmunkat, amely a minden egyénnel szembeni kölcsönös tiszteleten és egyenlő elbánáson alapul" - zárja az interneten közzétett sorait Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Forrás: InfóRádió/MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)