Pesti Srácok

Zárt ajtók mögött vallott a gólyatábori erőszaktevő

Zárt ajtók mögött vallott a gólyatábori erőszaktevő

A nyilvánosság kizárásával megkezdődött szerdán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában múlt év augusztusában történt bűncselekménnyel, szexuális erőszakkal vádolt 39 éves budapesti férfi tárgyalása a Fonyódi Járásbíróságon. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője az MTI-nek arról számolt be, hogy az első tárgyalási nap mintegy hét órán át tartott. A következő, május 27-ére kiírt tárgyaláson nagy valószínűséggel ítéletet hirdet az elsőfokú bíróság - tette hozzá.

Az ügy vádlottja, K. Sándor Szilárd fotósként dolgozott a gólyatáborban, ahol a vád szerint augusztus 30-án a kora hajnali órákban megtámadta a budapesti lányt. Fojtogatta, ököllel verte, megöléssel fenyegette és megerőszakolta. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát. A szeptember óta előzetes letartóztatásban lévő férfire az ügyészség börtönben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. A bíróság a Fonyódi Járási Ügyészség indítványát elfogadva zárt tárgyalást rendelt el. A vádhatóság a sértett kímélése érdekében kért zárt tárgyalást; így például az áldozatot a vádlott jelenléte nélkül hallgathatják meg. A bírósági szóvivő arról tájékoztatott, hogy a bíróság meghallgatta a vádlottat, majd - a vádhatóság indítványának megfelelő körülmények között - a sértettet, valamint hét tanút és egy igazságügyi szakértőt. A májusi második tárgyalási napon még két tanút hallgat meg a bíróság, aztán következnek a perbeszédek, és ítélethirdetés is várható - mondta.

A Somogyi Hírlap online kiadása augusztus 31-én írta meg, hogy megerőszakoltak egy lányt a fonyódligeti gólyatáborban. A történtekről egy olvasó számolt be a megyei lapnak, a rendőrség pedig megerősítette az értesülést. Az ELTE jogi karának gólyatáborában történtek miatt az egyetem rektora szeptemberben fegyelmi eljárásokat indított, novemberben a fegyelmi bizottság döntése alapján kizártak két hallgatót a jogi karról, egy hallgatót pedig két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától. Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója a történtekkel kapcsolatos rektori intézkedésekről akkor azt mondta: a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha a programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés.

PestiSracok facebook image

A fonyódligeti eset után egy másik, hasonló ügyre is fény derült. Az Index tavaly október elsején - a fővárosi jogi kar gólyatáborában még 2013-ban - az ellene elkövetett, jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa január 8-án közös sajtótájékoztatót tartott, melyen a miniszter munkacsoport létrehozását kezdeményezte - felkérve az oktatási jogok biztosát a vezetésére - a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt. A testülettől várt ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Az oktatási jogok biztosa a sajtótájékoztatón a felsőoktatási törvény módosítását javasolta úgy, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést is.

Szöveg: MTI

Fotó: Huszti István/Index.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.