Pesti Srácok

Csányi: Nem túl gyümölcsöző a párbeszéd Lázár Jánossal

Csányi: Nem túl gyümölcsöző a párbeszéd Lázár Jánossal

Csányi Sándornak vannak félelmei, hogy a kormány az MFB-FHB-Posta-Takarékbank-takarékszövetkezetek csoportnak kedvez, és bejelentkezett, hogy részt venne a belengetett nemzeti pénzügyi rendszerben. Ezzel kapcsolatban aktív és egyelőre nem gyümölcsöző levelezést folytat Lázár Jánossal, rossz viszonyukról nem akart beszélni a Vs.hu-nak adott interjúban.

Kizártnak tartja, hogy az ő kedvéért csökkenne az áfa, bár jól jár vele, és a mezőgazdaságban még nagyszabású tervei vannak – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Vs.hu-nak adott interjúban.

Csányi azt állítja az interjúban, nem zavarja, hogy az állam bankokat vásárol, mivel egyelőre nincs nyoma annak, hogy valamilyen üzletet nem piaci módon odaterelnének. Az OTP is 2 hónapon belül vesz bankot külföldön, valószínűleg egy kisebb piaci részesedéssel rendelkezőt. Továbbra is jelentős tervei vannak a mezőgazdaságban, nem csak Magyarországon.

PestiSracok facebook image

Arra a megjegyzésre, hogy régóta rossz a kapcsolata a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, azt mondta, nem szeretne Lázár Jánosról beszélgetni. Annyit elárult, hogy aktív, de egyelőre nem gyümölcsöző levelezést folytat Lázár Jánossal. Csányi pár hete írt levelet Lázár Jánosnak, és jelezte: az OTP is szívesen csatlakozna a nemzeti pénzügyi rendszerhez, aminek a tervét mostanában lengette be a kormány.

A nemzeti pénzügyi szolgáltató központ egyre nagyobb szerepet kapna az EU-s források és az agrártámogatások, vidékfejlesztési támogatások folyósításában. Választ is kapott, ami valószínűleg nem volt egyértelműen pozitív, annak alapján ahogyan Csányi ezzel kapcsolatban fogalmazott az interjúban.

A takarékszövetkezetekkel kapcsolatban azt mondta nagyon fontos, hogy ne egyes csoportok kapják meg az egyes termékek értékesítésének lehetőségét, és ezzel kapcsolatban vannak félelmei. Egyes állami tisztviselők vagy MFB-vezetők részéről ugyanis voltak olyan nyilatkozatok, hogy az agrárhitelezés, bizonyos Európai Uniós támogatások folyósítása majd az MFB-FHB-Posta-Takarékbank-takarékszövetkezetek által, vagyis a nemzeti pénzügyi szolgáltató központon keresztül fog történni, és lejtős pályát alakítanak ki a pályáztatásban. Hozzátette, abban eltökéltek, hogy ha bármi sérti a versenysemlegességet, akkor fellépnek ellene.

Az OTP elnök-vezérigazgatója az interjúban kitért arra is, hogy a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária károsultjait nagy részben a bankoknak kell kifizetni. Ezen belül is az OTP-nek csak a Quaestor miatt 55-60 milliárd forintot.

Csányi azt mondta, vannak egyeztetések arról, hogy ezt majd le lehet vonni valamilyen adóból, de nagy a rizikója, hogy ez nem fog megtörténni. A jelenlegi egyeztetések szerint csak a felszámolás lezárulta után lehetne valamelyik adóból levonni a befizetett összegeket, de ez akár 8-10 évig is eltarthat. Csányi szerint a Quaestor-ügyben az is igazságtalan, hogy nagyon sokan vannak, akik éveken keresztül a piacinál magasabb hozamokat értek el, és most őket is kártalanítjuk.

Forrás: Vs.hu/hvg.hu

Fotó: 444.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.