Globális offenzíva Orbán Viktor és a kormány ellen

Európától a tengerentúlig Orbán Viktor kormányának intézkedéseitől és Magyarországtól lesz hangos a világ. Két fontos eseményre is sor kerül ma: délután 5-kor az Európai Parlament vitázik „A magyarországi helyzetről”, míg az amerikai kongresszusi meghallgatáson az amerikai-magyar viszony megromlásának oka és várhatóan a magyar szélsőségek erősödése lesz a téma. Az utóbbira magyar idő szerint 20 órától kerül sor. Annyi előzetesen is elmondható, nem a kormányt dicsérik majd a meghallgatásokon.

STRASBOURG

A magyar miniszterelnök személyesen vesz részt azon a vitán, amelyet „A magyarországi helyzetről” tartanak kedden délután az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Európai Parlament (EP) azután tűzte a napirendjére Magyarországot, hogy kisebb botrány robbant ki Brüsszelben a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció hírére, később pedig Orbán Viktor április végi kijelentése miatt, hogy „a halálbüntetést napirenden kell tartani”. A Parlament emberi jogi szakbizottsága május hetedikén már foglakozott az üggyel, most pedig a plénum elé viszik a vitát.

Az európai parlamenti vitáknál általában a szólásra jelentkező képviselők mellett az EU javaslettevő-végrehajtó testülete, az Európai Bizottság is felszólal, az összes tagállami kormány nevében pedig a Miniszterek Tanácsának egyik tagja válaszol. Ez legtöbbször a Tanács elnökségét betöltő ország Európa-ügyi minisztere vagy államtitkára.

A kedd délutáni vitán a Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans adja majd meg az alaphangot. Az európai alapjogok védelméért felelős politikus korábban rosszindulatúnak és helytelennek nevezte a nemzeti konzultáció több kérdését, és úgy vélekedett, hogy az akció tüzeli a feszültséget a társadalom különböző csoportjai között.

A Tanács soros elnöke, Lettország hétfőn bejelentette, hogy minisztere nem szólal majd föl a vitán, mert az ügyben nincs közös, az EU-s kormányok által egyeztetett álláspont. Így az a helyzet alakulhat ki, hogy egészen úgy tűnhet, mintha Orbán Viktor, mint a Tanács egyetlen jelenlévő tagja, az összes EU-s kormány nevében szólalna föl, amikor a nemzeti konzultációról és a halálbüntetésről beszél.

"Ahogy az Európai Tanács bármely tagját, így Orbán Viktort is szívesen látjuk az Európai Parlamentben, hogy amennyiben kívánja, kifejtse álláspontját" – mondta Martin Schulz EP-elnök.„Az Európai Parlament az a hely, ahol az uniós politika a nyilvánosság előtt zajlik.”

Az eszmecsere után közös állásfoglalást alakítanak ki a képviselők, amelyet egy hónap múlva bocsátanak majd szavazásra. Az állásfoglalás nem jár jogi következménnyel, viszont, ha elfogadják, későbbi vitákban lehet rá hivatkozni, mint az Európai Parlament hivatalos meglátásaira Magyarország ügyében.

WASHINGTON

A mai napon az amerikai kongresszus képviselőházának egyik albizottsága meghallgatást tart a magyar–amerikai viszony jövőjéről. A meghallgatást a bizottságot vezető republikánus képviselő, Dana Rohrabacher hívta össze, aki orosz-barát álláspontot képvisel, és ennek megfelelően nagyon rossz a washingtoni megítélése.

A magyar–amerikai viszony megromlásának egyik fő oka éppen az Orbán-kormány keleti nyitása és közeledése Vlagyimir Putyin Oroszországához, a meghallgatás eredeti célja éppen ezért a viszony javításának elősegítése lett volna.

Az Index információi szerint a kongresszusi esemény az albizottsági elnök egykori képviselőtársa, Connie Mack volt floridai képviselő lobbizásának eredménye, akivel Rohrabacher hosszú évekig ült együtt a külügyi bizottságban.

Mack cégeit a Miniszterelnökség és a Századvég is foglalkoztatja, még egykori kampányfőnöke, Arthur Finkelstein hozta közel az Orbán-kormányhoz. Finkelstein Orbán Viktornak is régóta ad tanácsokat, a miniszterelnök pár nappal ezelőtti állítása szerint gyakran találkoznak.

A keddi meghallgatás váratlanul ért mindenkit: Mack ugyanis a magyar külügyi apparátustól és a Fidesszel eredetileg baráti viszonyt ápoló amerikai magyar szervezetektől teljesen függetlenül lépett akcióba. A meghallgatás kiharcolása utóbbiak bírálatai szerint teljesen értelmetlen, időszerűtlen, sőt rendkívül káros is, Mack pedig teljesen járatlan a magyar ügyekben.

Az első hivatalos meghívó szerint a meghallgatáson tanúskodott volna két fontos amerikai magyar szervezet vezetője is: Koszorús Ferenc az Amerikai Magyar Szövetségtől és Maximilian Teleki az Amerikai Magyar Koalíciótól. Hogy Koszorús mégsem vállalja a meghallgatást, arról írásos véleményt adott be, majd pár nappal később döntését a Heti Válasznak egy interjúban is megerősítette. Koszorús szerint „mindenki számára rejtély", miért hívták össze a meghallgatást, annak időzítése pedig rossz, „egyik félnek sem használ”, éppen ezért nem is vállalta a személyes részvételt. Koszorús félelme szerint a meghallgatáson a magyar kormány ostorozását lehet majd csak hallani.

A részvételt Koszorús mellett időközben visszamondta az Amerikai Magyar Koalíció élén álló Maximilian Teleki is, ám az elnapolást mégsem sikerült elérni.

A meghallgatáson eredetileg is tanúskodók közül csak a magyar kormánnyal várhatóan eléggé kritikus szereplők maradtak meg, vagyis Orbánék szempontjából a helyzet még tovább is romlott. Egyikük Simonyi András, Magyarország 2002 és 2007 közötti, szocialista kormányok alatti nagykövete, másikuk pedig Ted Stahnke, a Human Rights First (HRF) alelnöke. Stahnke az egyik szerzője a magyar és görög gyűlöletpártok felemelkedéséről és veszélyeiről szóló HRF-jelentésnek, melyben felsorolják a Fidesz és a Jobbik kapcsolatának aggasztó részleteit is. A magyarországi szélsőjobb helyzete garantáltan előkerül tehát a meghallgatáson.

Koszorús és Teleki helyét végül Hoyt Brian Yee karrierdiplomata, jelenleg európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes, és Kurt Volker, az Arizonai Állami Egyetem részét képező, John McCain republikánus szenátorról, volt elnökjelöltről elnevezett McCain Intézet vezetője, korábbi NATO-képviselő veszi át, utóbbi korábban Budapesten is dolgozott a nagykövetségen.

Volker tavaly, a kitiltási botrány idején az ATV-nek adott interjújában arról beszélt, az amerikai kormány csalódása Magyarországban sok elemből áll össze: "a bálványosi Orbán-beszédtől kezdve a médiaügyeken át az orosz viszonyig, de említhetném a választási törvények megváltoztatását és az új alaptörvényt is." Volker szerint a legélesebb kérdés az Egyesült Államok és Magyarország között a putyini Oroszországhoz való viszony.

A kongresszusi meghallgatásra magyar idő szerint 20 órától kerül sor.

Forrás: Index