Pesti Srácok

Romagyilkosságok: Az elsőrendű vádlott védője újratárgyaltatná a bűnügyet

Romagyilkosságok: Az elsőrendű vádlott védője újratárgyaltatná a bűnügyet

Ha így marad a romagyilkosságok ügyében meghozott ítélet, nagy baj van az igazságszolgáltatásunkkal – nyilatkozta a Népszabadságnak a bűncselekmény elsőrendű vádlottjának védője. Bérdi Zsolt abban a reményben fellebbezte meg a cigányvadászper elsőrendű vádlottjának nagyrészt jogerős ítéletének fellebbezhető részét, hogy a Kúria hatályon kívül helyezi a teljes verdiktet. Bérdi szerint ezt meg kellett volna tennie az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának is.

Bizonyos bűncselekmények tárgyalásán az ügyvéd jelenléte kötelező, így szól a törvény. Esetünkben az egyik vádlott védője a tárgyalás kezdete után húsz perccel érkezett meg. Addig a vádlott védő nélkül volt. Ez a hatályos jog szerint objektív hatályon kívül helyezési ok – magyarázta a lapnak Bérdi.

Ám a táblabíróság ezt nem tartotta olyan horderejű szabálysértésnek, hogy emiatt az évszázad bűnügyében új eljárást rendeljen el. Pedig a lépés nem lett volna példa nélküli. A jogász egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei esettel példálódzik a fellebbezésében: ott egy hasonló hiba miatt azonnal hatályon kívül helyezték az ítéletet.

PestiSracok facebook image

Azt is kimondja a törvény, hogy ha a per során valamilyen okból egy védőt ki kell zárni, akkor az eljárást az új védő jelenlétében teljes körűen meg kell ismételni. A romagyilkosok perében ezzel szemben a bíró csak felolvasta a jegyzőkönyveket – mondta az ügyvéd, aki nemcsak emiatt kifogásolja a bíró tevékenységét. Állítja, hogy a bíró több esetben átvette az ügyész szerepét.

Miszori László le is írta: nem tudta volna bizonyítani, hogy a vádlottak 2009. augusztus 21-én este azért mentek vissza a debreceni Perényi-1 nevű szórakozóhelyre, hogy elrejtsék a fegyvereket, ha nem oldja fel annak a lehallgatott telefonbeszélgetésnek a titkosságát, amely akkor készült, amikor Kiss-sék mindezt megbeszélték – magyarázza az ügyvéd. – Hogy van ez? A bíró feladata a bizonyítékok értékelése. Legyen az ügyész baja, ha nem tartotta fontosnak ezt a bizonyítékot a bíróság elé tárni – tette hozzá.

Bérdi Zsolt beszélt arról az ellentmondásról is, hogy az egyik helyszínen a jogerős ítélet szerint három vádlott járt, noha a hatóságok négy különböző lábnyomot rögzítettek. Hogy kié a negyedik, nem tudni.

Megemlítette az interjúban Bérdi Zsolt azt is, hogy ügyvéd kollégák mondogatták neki, hogy nem kellene erősködnie a bíróság előtt. Ezek nyilvánvalóan gyilkosok, megérdemlik a sorsukat. Ő rendre azzal vágott vissza, hogy efféle magabiztos nyilatkozatokat hallott ő már Kaiser Ede móri bűnösségével kapcsolatban is, aztán kiderült, hogy mégsem ő a gyilkos. Göringnek is volt védője, aki tette a dolgát, amiből azonban még nem következik, hogy azonosult védence nézeteivel – mondta később arra válaszul, hogy nem tart-e attól, hogy idővel mégiscsak negatív reklám lesz, hogy ő védte a romagyilkosokat. – Az ügyfél ügyfél, nem kell kedvelni, egyetérteni vele, hinni neki. Szerintem nincs olyan ügy, amit ne vállalnék el – mondta egy újabb kérdésre, majd szinte azonnal pontosított: „a kislányokkal erőszakoskodó gyilkosokat valószínűleg mégis visszautasítanám”.

A teljes interjú itt elolvasható.

Forrás: Népszabadság

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.