Valóban megérné megépíteni a Duna-hidat?
Lázár János bejelentette, hogy a kormány hidat épít a Dunára Kalocsa és Paks között. A Miniszterelnökség szerint a paksi fórumokon észlelték a széles társadalmi igényt a hídra. Valójában nem új az ötlet: a Jobbik már évek óta sürgeti a híd megépítését.
Kalocsa és Paks között közvetlen átjárást teremt a kormány, vagyis közúti hidat épít a Dunán. Lázár János csütörtökön jelentette be a nagyszabású beruházást, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével indokolt. A miniszter szerint a híd azért fontos mert így a Bács-Kiskun megyeiek be tudnak kapcsolódni Paks2 építésébe, majd az üzemeltetésébe. 6-8 ezer munkavállalóról van szó.
Lázár János nem árult el további részletek arról, hogy mikorra és mennyi pénzből épülhet meg a híd, és készült-e hatástanulmány arról, hogy mekkora lesz a kihasználtsága. A Miniszterelnökség azt mondta, egyelőre nem tud további információkkal szolgálni, és Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt nyilatkozta az M1-nek, hogy egyelőre felelőtlenség lenne meghatározni ennek időpontját.
A Duna-híd megépítése költséges beruházás, erre példa a Kalocsától alig 30 kilométerre található Szent László híd (M9-es híd, szekszárdi) építése, amely több mint 22 milliárd forintba került évekkel ezelőtt. Ebből konkrétan a hídépítés költsége 9,3 milliárd, a hozzá kapcsolódó 20 kilométeres M9-es autóúté pedig 13 milliárd forint. Egy kalocsai-paksi híd költsége persze ennél kisebb lehet, hiszen itt nem autópályát, hanem csupán autóutat kell építeni, de így is tízmilliárdos nagyságrendről lehet szó.
Bács-Kiskun megyéből jelenleg többféleképp is meg lehet közelíteni Paksot, Kalocsáról például három úton is el lehet jutni Paksra, a leggyorsabb a szekszárdi hídon át az M6-oson, de a dunaföldvári hídnál is csak 53 perc a menetidő, míg a dunaújvárosi M8-as híd felől 1 óra 6 percet kell autózni.
Egy újabb Duna-híddal lényegesen rövidebb lenne az út és a menetidő, ám az igazi kérdés, hogy megéri-e az országnak tízmilliárdokat költeni arra, hogy a kalocsaiak egy óra helyett - nagyjából - 20 perc alatt eljussanak Paksra. Kalocsa felől nem vezet egyenes autóút tovább az M5-ös felé, vagyis nincs arról szó, hogy ez a híd bekapcsolódna az országos úthálózatba.
A Miniszterelnökség az Indexnek azt válaszolta, hogy "az új Duna-híd témája a 41 településen tartott lakossági fórumok nagy részén felmerült igényként". Mivel ezeken a fórumokon állítólag a Bács-Kiskun megyeiek is jelezték, hogy szeretnének a Paks2 munkálataiban részt venni, a kormány úgy döntött, hogy ilyen széles társadalmi igény mellett meg fog épülni a Duna-híd. A kalocsai híd ötlete azonban nem a fórumokon merült fel először. Valójában ez a Jobbik régi álma.
A Jobbik 2013 végén rendezett lakossági fórumán Suhajda Krisztián jobbikos választókerületi jelölt szakértőkkel elemezte a egy Kalocsa-közeli duzzasztógát, illetve híd építésének lehetőségét. A Jobbik a szakértőkkel arra jutott, hogy ez nélkülözhetetlen. Pedig ekkor még szó sem volt Paks2-ről, azt csak a rá következő év elején jelentette be a kormány. Ez áll egy 2013-as Jobbik-közleményben: egy új Duna híd megépítésével a kalocsai régióból érkező alvállalkozók, szakemberek is könnyebben tudnák megközelíteni az építkezést. A híd segítségével intenzívebbé válhatna az erőmű kapcsolata Kalocsa környékével.
Kepli Lajos, a Jobbik energiaügyi politikusa részletesen is beszélt a tervről akkor. Eszerint nemcsak egy egyszerű közúti híd kellene, hanem össze kellene kötni a Duna szabályozásával, és egy esetleges vízierőmű építésével. A Jobbik szerint tehát egy duzzasztómű működhetne közúti hídként. Kepli azt is elismerte ugyanakkor, hogy egy ilyen duzazsztó-híd építése hatalmas összeg, "horribilis, országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásról van szó".
Forrás: Index
