Pesti Srácok

Bitay: Sallai R. Benedek fideszes oligarcha?

Bitay: Sallai R. Benedek fideszes oligarcha?

Ha Sallainak Benedeknek igaza van, abból azt a következtetést kellene levonni, hogy az LMP-sképviselő valójában fideszes oligarcha. Bitay Márton, az állami földekért felelős államtitkár szerint ugyanakkor teljesen normális, hogy helyi gazdák művelhetik a helyi földeket, ahogy Sallai is.

Bitay szerint az LMP-s országgyűlési képviselő pontosan tudja, hogy nem fideszesként, hanem családi gazdálkodóként nyert ezen a területen. Ha ugyanis csak Túrkevén néz szét, akkor is láthatja, hogy helyi családi gazdák nyerték az állami földek használati jogát. A Parlamentben pedig ennek ellentétét állítja. Az államtitkár szerint az a probléma az LMP-s képviselővel „hogy délelőtt megműveli a földjét, majd utána, felveszi a cifraszűrt vagy a zakót, amiben meg szokott jelenni a Parlamentben, és ott délután azt állítja, hogy csak politikai hátszéllel lehet nyerni a Földet a gazdáknak programban. Megfogalmazva azt az állítást, hogy csak olyanok nyerhetnek, akik jóban vannak fideszesekkel, fideszes oligarchák viszik az állami földeket. A fenti állításból az a kérdés adódik, hogy Sallai R. Benedek vagy fideszes oligarcha, vagy nem mond igazat.”

Komoly kérdések vetődnek fel nemcsak Sallai R. Benedekkel, de Schiffer Andrással, az LMP társelnökével kapcsolatban is. Utóbbi tudott-e arról, hogy pártjában a családi gazdaságok élharcosa 2325 hektár állami földre pályázott. Tudott-e arról, hogy a különféle céges hálózatokon keresztül Sallai R. Benedek öt év alatt mintegy 101 millió forint agrártámogatást vett fel. Egyetért-e Schiffer András azzal, hogy miként Sallai R. Benedek állítja, az agrártámogatások nem kedveznek a családi vállalkozóknak. – vetette föl a kérdést az államtitkár.

PestiSracok facebook image

Bitay megjegyezte, itt az ideje, hogy tisztázza az LMP és az "LMP-s oligarcha", hogy kinek a pártján áll - a családi gazdaságokén, vagy a nagyüzemekén. Emellett érdekes kérdések merülnek fel - például a körbeszámlázással kapcsolatban - azzal a céghálóval kapcsolatban is, amelynek részese Sallai R. Benedek. Remélem: az LMP-s országgyűlési képviselő tisztázza majd azt is, mennyi földet használ, abból mennyi a saját tulajdona, mennyit bérel másoktól és az államtól. Emellett az is kérdés, miként számol el lelkiismeretével - mondta az államtitkár.

Forrás: MTI

Fotó: Facebook.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.