Illegális migráció: Ilyen döntésre készül az EU
Az EU-országok külügyminiszterei várhatóan döntenek hétfői luxembourgi tanácskozásukon az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek ilyen járművek, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.
Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.
A műveleti tevékenység első szakasza - amelynek a megkezdéséről most döntés várható - légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.
Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását, amihez viszont a BT-ben jelenleg uralkodó álláspont szerint szükség lenne a líbiai hatóságok ilyen irányú segítségkérésére. Csakhogy Líbiában jelenleg nem működik olyan elismert állami struktúra, amelyről elmondható lenne, hogy egyértelműen uralja a helyzetet - legalábbis végig az ország tengerpartja mentén.
A hétfői tanácskozáson az uniós külügyminiszterek - vita nélkül - hivatalosan jóváhagyják a nagyköveti szinten már a minap megszületett döntést, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat.
A meghosszabbítás alapja az uniós csúcsvezetők azon márciusi közös elhatározása, hogy a szankciók feloldásának előfeltételeként maradéktalanul teljesíteni kellene az ukrajnai békés rendezést célzó minszki megállapodáscsomag előírásait. Az EU intézkedései értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt (egyébként kettős rendeltetésű) termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia Oroszországba történő exportálását.
Az EU-külügyminiszterek emellett áttekintik az Ázsiával - elsősorban az ASEAN-országokkal és Kínával - való kapcsolatok szorosabbra fűzésének, azon belül a szállítási útvonalak fejlesztésének a terveit. Eszmecserét folytatnak arról, hogy az uniós diplomácia miként segítheti az európai energiaunió létrehozását. A munkaebéden találkoznak Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, utána pedig megvitatják a kiéleződött macedóniai helyzetet.
Forrás: ATV
