Kövér: az áldozatszerepből a nemzeti összetartozás erősítésével léphet ki a magyarság
"A magyarság csak akkor léphet ki a trianoni áldozatszerepből, ha a nemzeti teljesítőképességének kulcsát jelentő nemzeti összetartozását erősíteni tudja a 21. században!" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen Hatvanban csütörtökön.
Kövér László úgy fogalmazott: ennek alapja a keresztény szellemi gyökerekből, a magyar nyelvből, kultúrából, történelemből táplálkozó magyar nemzeti tudatosság. Ez a magyarság legfontosabb erőforrása a 21. században, ez lehet az az erő, amelynek segítségével a nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő, korszerű módon lehet biztosítani a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, lelki és anyagi erejének összpontosítását - mondta.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: gyásszal a szívünkben emlékezünk arra, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, a magyar nemzet harmadát súlyos jogfosztottságba, kisebbségi sorsba taszították. A következményeiben felmérhetetlenül súlyos trianoni döntés áldozattá tett minden magyart. Ünnepeljük ugyanakkor azt, hogy az elmúlt évszázadban bebizonyítottuk: nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azok az erők, amelyek szét akartak szakítani bennünket - mondta. „Az e napon történő egyidejű emlékezést és ünneplést a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennük rejlő feszültséget a jövőbe vetett hit és az élni akarás oldja fel” - fogalmazott.
A házelnök szerint a trianoni döntés kevésbé feltárt, legbelsőbb oka az első világháborút követő sorsfordító esztendőkben, 1918-19-ben a nemzeti tudatosság hiánya volt. Arról is beszélt, hogy a 20. század kezdetétől egyre inkább teret nyert egy olyan hatalomgyakorlási mód, amely uralmát a nemzeti, vallási, családi közösségek tudatos meggyengítésére alapozta. Olyan balliberális politika volt ez, amelyben a baloldal tömegeket gyártott, a liberálisok pedig a tömegből való egyéni kiemelkedés illúzióját gyártották hozzá - mondta. Kövér László szerint azért tették ezt, mert az önkényes hatalommal szemben csak a szilárd azonosságtudattal rendelkező közösség képes ellenállni.
Ezen hatalomgyakorlás eszközei történelmi koronként változnak ugyan, de indítéka, célja változatlan: a magyarság nemzeti tudatosságának meggyengítése, felszámolása a biztosabb uralhatóság érdekében - jelentette ki. „Századunk nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem az újszerű tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekből a szilárd nemzetazonosság-tudatot nélkülöző közösségek bizonyosan vesztesen kerülnek ki” - mondta.
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a magyar történelem legsötétebb napjának nevezte 1920. június 4.-ét. Szavai szerint, aki tisztában van azzal, miért vált ekkor Magyarország a nagyhatalmi konkurenciaharc politikai áldozatává, az megérti azt is, miért kell ma is erős kézzel megóvni nemzeti identitását, gazdasági növekedését. Kijelentette: „nem lehet véletlen, hogy egy uniós tagország leváltott miniszterelnöke, aki saját elmondása szerint is hazudott reggel és este, most megbízást kap az uniótól, figyelje az uniós források nemzeti felhasználását”. Hozzátette: a nemzetközi tőke érdekeit szolgáló szinte mindennap tapasztalható nyomásgyakorlással a nemzetgazdaság eddigi eredményeit igyekeznek megtörni. „A szomorú az, hogy ehhez a nemzetrontó politikai törekvéshez még mindig találnak ideológiai szövetségest határainkon belül.”
Horváth Richárd (Fidesz-KDNP), Hatvan polgármestere azt mondta, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével, az egyszerűsített honosítással igyekezett az ország a Trianon okozta sebekre gyógyírt találni. „Sosem mondunk ugyanakkor le arról, hogy az emlékezés keretében 95 év után is tiltakozzunk a békediktátum ellen, a nemzetünket ért megaláztatás miatt” - tette hozzá.
Forrás: MTI
