Pesti Srácok

MNB: A vezetők is bűnösök

MNB: A vezetők is bűnösök
Nem szerepel a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyének gyanúsítottjai közt a társaság alapítója – tudta meg a Magyar Nemzet. Bár Pintér Zoltán 2014-ig a brókercég igazgatósági elnöke és fő tulajdonosa volt, a rendőrség tájékoztatása szerint ellene nem folyik eljárás.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a cégvezetők tudtával – akár irányításával – valósult meg a Buda-Cash brókercég feltehetően másfél évtizedre visszanyúló csalássorozata. Az MTI számolt be arról a hétfői konferenciáról, amelyen Végh Richárd, a jegybank tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója a Buda-Cashről szólva a cégvezetői felelősségről beszélt. A felügyelet vizsgálata szerint a brókercég esetében hozzávetőleg százmilliárd forint lehet a kár, és a visszaélések már másfél évtizede elkezdődhettek.Végh Richárd azt mondta, a szabálytalanságokra a DRB Banknál egy februárban kezdett vizsgálat során bukkantak. Kiemelte: a gyanú szerint a csalás leplezésére nem létező ügyfeleket talált ki a Buda-Cash, a tényleges ügyfelek számláiról pedig százmilliárd forintnyi értékpapír hiányzik.

PestiSracok facebook image

A jegybanki vezető arra is kitért, hogy a társaságnál meghamisították a nyilvántartást, és a felügyelet, valamint a könyvvizsgálók felé is a valóságtól eltérő adatokat jelentettek éveken át. Az MNB az eset miatt büntetőfeljelentést tett. Ugyanakkor a jegybank szempontjait figyelembe véve érthetetlen, hogy Pintér Zoltánt nem gyanúsították meg a brókerbotrányban.

Az üzletember 1995-ben alapította a Buda-Casht, és tavalyig ő volt a meghatározó tulajdonosa. Mellesleg tavaly 18,5 milliárd forinttal az előkelő 33. helyet foglalta el a száz leggazdagabb magyar listáján, vagyona a Portfolio.hu szerint 2013–14-ben egymilliárd forinttal gyarapodott. A Magyar Nemzet megtudta azt is: a brókercég ügyében csökkent a gyanúsítottak száma. Eredetileg tíz embert állított elő a rendőrség; közülük egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki, ám egyikükkel szemben a Fővárosi Főügyészség megszüntette az eljárást. Információik szerint Pál Gyula, a Buda-Cash igazgatósági tagja kerülhetett le a gyanúsítottak listájáról, aki nem nyilatkozott.

A Buda-Cash kijelölt felszámolója május végén megkezdte az értékpapírok kiadását. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. közleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi értékpapírszámla zár alá vételét feloldotta, ezért indíthatták meg az értékpapírok kiadását. Egyébként a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítása nem zajlik túl gördülékenyen, és a kapcsolatfelvétel is nehezen megy a felszámolócéggel. A kötvényesek egy csoportját képviselő cég vezetője szerint előzetes bejelentkezés ellenére sem fogadta őket a társaság. Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a lapnak azt mondta, cége körülbelül 80 károsultat képvisel, de szerdán hiába próbáltak tárgyalni a PSFN munkatársaival, azt közölték velük, csak postai vagy elektronikus levélben egyeztetnek. Szabó Bálint azt is közölte, levélben ugyan már fordultak a céghez, de semmilyen visszajelzést nem kaptak. Erre az ügyvezető szerint a cég székhelyén azt a választ kapták: ügyfelek számát figyelembe véve nem kizárt, hogy hónapok telhetnek el, mire mindenkit értesítenek.

Forrás: mno.hu
Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó

Magyar ugar 2017 november 18.
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.