Népszavazással döntenek a görögök az IMF reformjavaslatairól

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök péntek éjjel televíziós beszédben jelentette be, hogy július 5-re népszavazást írnak ki Görögországban az EU és az IMF által ajánlott reformjavaslatokról. Ha ezeket a reformjavaslatokat a görögök elutasítják, az az ország eurózónából és az EU-ból való kilépéséhez, az egységes Európáról szőtt álmok szertefoszlásához vezethet.

Július 5-én Görögországban népszavazást tartanak az EU és az IMF által felajánlott reformjavaslatokról – jelentette be egy péntek esti televíziós beszédében Alekszisz Ciprasz miniszterelnök. Ciprasz néhány órával azután szólalt meg, hogy Brüsszelben befejeződtek a maratoni tárgyalások a görög segélyprogram következő fázisáról. Eszerint Athén kap egy 15,5 milliárd eurós részlet - ebből 1,8 milliárdot azonnal -, feltéve, hogy végrehajtja a hitelezők követeléseit. Az eredeti tervek még úgy szóltak, hogy Athénnak június 30-ig kell kifizetnie egy másfélmiliárdos törlesztőrészletet, amely után megkapta volna az összesen 240 milliárdos hitel soron következő összegét, 7,2 milliárd eurót.

A hitelezők most azt szeretnék, ha Athén nem adót emelne, hanem inkább kiadásokat csökkentene, és eltörölné a minimálbéren élőknek járó speciális kedvezményeket, az áfát pedig néhány esetben – a turizmusban és az egészségügyben – növelné. Erre Ciprasz kormánya nem hajlandó, ahogy a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek csökkentésére sem, azt viszont nagyon szeretné, amire a hitelezők nemigen hajlanak, vagyis hogy az EU és az IMF pontos menetrend szerint enyhítsen a hitelek törlesztésének a tempóján.

Angela Merkel német kancellár pénteken a 15,5 milliárd eurós ajánlatot a maga részéről rendkívül nagylelkűnek nevezte, amihez képest Ciprasz a televíziós beszédében Görögország megalázásaként aposztrofálta a brüsszeli reformjavaslatokat. „Ezek a reformjavaslatok, amelyek nyilvánvalóan sértik az alapvető európai jogi normákat, a munkához és a méltósághoz való jogot, azt mutatják, hogy az intézmények és a partnerek egy részének a célja nem az életképes megállapodás, hanem az emberek megalázása volt” – mondta a kormányfő.

Ha a reformjavaslatokat a görögök elutasítják, a hitelezők pedig nem engednek a magukéból, az az ország eurózónából és az EU-ból való kilépéséhez, az egységes Európáról wzőtt álmok szertefoszlásához vezethet. Az euró az EU legfontosabb politikai projektje. A megingása legalább akkora bukás lenne az unió vezetőinek, mint a görögöknek.

Ami Cipraszt illeti, a népszavazás ötletével a görög miniszterelnök rövid távon biztosan nyer, egy kiszivárogtatott információ szerint pedig a görög kilépés, a Grexit az eurózónából David Cameronnak sem lenne ellenére. A brit kormányfő legalábbis azt mondja, hogy a hatalmas politikai és gazdasági kockázatok ellenére hagyni kellene, hogy Athén az övezeten kívül szedje össze a gazdaságát. Más kérdés, hogy Cameron a görög válságot inkább csak a saját előnyeire akarja kihasználni, hogy esetleg egy gyenge Brüsszellel és egy gyenge Merkellel tárgyalhasson Nagy-Britannia EU-szerződéséről.

Forrás: nol.hu

Fotó: atv.hu