Pesti Srácok

A Munkástanácsok lobbizták ki a szabad vasárnapot

A Munkástanácsok lobbizták ki a szabad vasárnapot

A Heti Válaszban ma megjelent CBA-interjú máris hatalmas lavinát indított el a szabad vasárnap, vagy vasárnapi zárva tartásként is emlegetett kormányrendelet kapcsán, amelyet a sorok között olvasó balliberális sajtó munkatársai egyértelműen a CBA lobbijának tartanak. A helyzet azonban teljesen más: még tavaly decemberben - hetekkel a végszavazás előtt - az ATV Start műsorában került adásba az a beszélgetés, amelyben Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségnek elnöke kijelentette, ők kezdeményezték évekkel ezelőtt a szabad vasárnap törvényi szintre emelését, melynek végül a KDNP-t nyerték meg támogatónak. A CBA közleményben reagált a sajtóban megjelentekre.

PESTISRÁCOK.HU

Baldauf Lászlóval, a CBA elnökével készített interjút a csütörtökön megjelenő Heti Válasz. Baldauf többek között beszélt az élelmiszerlánc a Matchot felvásárló Cooppal megromlott viszonyáról, akikkel „még a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtak összefogni”. Ebből több lap és portál is arra következtetett, hogy Baldauf ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy ők járták ki a kormánynál a vasárnapi zárva tartást, és nem feltétlenül a KDNP volt a fő kezdeményező, ahogy eddig kommunikálták.

PestiSracok facebook image

Munkástanácsok kérésére vállalta föl a KDNP a szabad vasárnap ügyét

Még decemberben hangzott el az ATV Start adásában az a beszélgetés, amelyben Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondja: ők kezdeményezték a szabad vasárnap intézményét és hogy több évig tartott támogató politikai pártot találni a kérdés felkarolásához.

"A munkavállalóknak munkabeosztása heti 40 óra, aminek a végén két szabadnap van, ez a szombat és a vasárnap. Ebben a helyzetben, amiről beszélünk sem a szombatot, sem a vasárnapot nem lehet kivenni körülbelül 100 ezer munkavállalónak. Az ő érdekükben szóltunk. 10 éve indult egy kampány Európa szerte, amelynek mi is része voltunk akkor és a KDNP-t kerestük meg, mint hozzánk értékrendjében közelálló politikai pártot, hogy próbálják meg felvállalni ezt az ügyet" - hangzott el a beszélgetés elején.

Palkovics azt is elmondta, 2010-re került először parlament elé az előterjesztés, ám akkor még nem talált támogató többségre. Ugyanakkor történt egy Munkatörvénykönyv-változtatás, melynek értelmében a vasárnap sima munkanappá minősült.

Az interjúban egyébként Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, örül neki, hogy tisztázódott ki a kezdeményező, hiszen így azt is tudják, kivel kell egyeztetniük, felesleges lett volna a kormánynak írogatniuk leveleiket. Vámos a szokásos 15-20 ezer fős elbocsátást is felhozta az interjúban. Ezt megcáfolandó korábban a PestiSrácok.hu írt cikket arról, mekkora munkaerőhiánnyal küldenek a multicégek és nagy hipermarketek, amelyet tovább erősítenek a rossz feltételek és a rendkívül alacsony bérek is.

A CBA közleményben reagált

A CBA közleményben reagált a sajtóban megjelent "rosszindulatú félreértelmezésekre". Az állásfoglalás szerint "többi piaci szereplőhöz hasonlóan a CBA is kifejtette a véleményét a törvénnyel kapcsolatban" valamint, hogy a törvény a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre.

Fotó: Népszava

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.