Hatalmas blöff volt a vasárnapi zárva tartás okán vizionált elbocsátáshullám
Több tízezer kereskedelmi dolgozó elbocsátásával riogatva az elmúlt fél évben szinte hetente emeltek szót a nagy szakszervezetek és a kereskedelmi szövetségek a szabad vasárnap ellen. A PestiSrácok.hu kiderítette: ezzel szemben a legnagyobb hipermarketek elbocsátás helyett továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek. Igaz, ennek oka, hogy a rossz feltételek és a rendkívül alacsony bérek csak kevesek számára csábítóak. A munkaerőhiány miatt a dolgozókra nagyobb teher hárul, így a valódi érdekvédők szerint a heti egy biztos szabadnap valóságos mentőöv a fizikailag kizsákmányolt és mentálisan leamortizált alkalmazottaknak.
Hónapok óta a napi híradások és a közbeszéd tárgya a szabad vasárnap, vagy divatos nevén a vasárnapi zárva tartás témaköre. A kisebbik kormánypárt által szorgalmazott, majd idén márciusban törvényi erőre emelkedett intézkedés kapta az idei évben a legtöbb kritikát (a kormány nemzeti konzultációs „plakát-botrányának” kirobbanásáig). Pedig az intézkedés olyan dolgot támogat, amely minden profitnál és bevételnél fontosabb: a dolgozók pihenését garantálja és segít egészségük megőrzésében, igaz, a törvényt leghangosabban ellenző szakszervezeti vezetők erről nem szívesen beszélnek.
„Az intézkedés a multik és a plázák ellen irányul, kivéreztetés folyik, 30-50 ezer munkavállaló kerül utcára, a legnagyobb élelmiszercégek kivonulnak Magyarországról, mert tönkreteszi őket a kormány.” Ezeket a véleményeket szinte naponta ismétlik el a legbefolyásosabb érdekképviseletek elnökei. Sáling József volt MSZP-s képviselő, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezet (KASZ) elnöke, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, vagy éppen a „másik oldalt” vagyis a munkaadókat képviselő Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára folyamatosan bírálják a kormány intézkedéseit, amelyet Dávid csak „három csapásként” emleget. (A szabad vasárnap mellett a kormány bevezette az élelmiszerlánc felügyeleti díjat, valamint azt a rendelkezést, hogy az élelmiszerláncoknak kétévi veszteséges működés után ki kell vonulniuk a magyar piacáról.)
Brüsszelig mentek a bírálók
A közelmúltban a Népszabadság adott hírt róla, hogy a nagy áruházláncokat tömörítő EuroCommerce Brüsszelben tett panaszt a magyar kormány intézkedései ellen. Kenneth Bengtsson elnök szerint az intézkedések célja, hogy a külföldi vállalatokat kiszorítsa az országból, hogy elhagyják hazánkat és feladják itteni beruházásaikat. Az utóbbiról Dávid Ferenc az ATV-nek adott interjújában úgy vélekedett, hogy ezután az állam majd áron alul juthat hozzá és vásárolhatja fel a visszamaradt készleteket, ha a külföldi multik végleg lehúzzák a rolót.
A gazdasági lépések hátterében mindenre van megfelelő magyarázat: néhány nemzetközi vállalat papíron veszteséges, miközben adózás előtt milliárdokat utal külföldi anyavállalatának, ezért lépett életbe a 2 éves veszteséget szabályozó rendelkezés. A hazai vállalkozásokat élénkítő intézkedések ugyanakkor nem okoznak veszteséget a nagy élelmiszerláncoknak sem.
Ötvenezres elbocsátással fenyegettek
A nagy szakszervezetek bírálják a kormány lépéseit, és a valós problémákról elfelejtenek szót ejteni, miközben feladatuk a munkavállalói érdekképviselet volna. Bár 30-50 ezres elbocsátással fenyegetnek, arról nem beszélnek, hogy a hipermarket-szektor jelentős munkaerőhiánnyal küzd, a hiányzó munkaerőt pedig többnyire az alkalmazottak nagyobb terhelésével pótolja. Ehhez párosul a rendkívül alacsony fizetés, a nem megfelelően kiadott szabadságok és rendszeres túlórák.
A valóság: A Tesco és az Auchan több száz dolgozót keres
A Tesco Karrier Portál a mai napon 274 állást kínál országszerte, miközben az érdekképviseletek folyamatosan elbocsátásokkal riogatnak a sajtóban. A rengeteg betöltetlen állásra azonban mégsem jelentkeznek elegen, ismerve a munkahelyi feltételeket és a sokszor zsarnok vezetőséget. Ez a probléma évek óta fennáll, és semmi köze sincs az ágazatot érintő kormányzati intézkedésekhez.
Megkerestünk az itthon legnagyobb hipermarket-láncokat, hogy megtudjuk, hány munkavállalót veszítettek vagy nyertek a márciusban bevezetett szabad vasárnappal. Arról is érdeklődtünk, történt-e csoportos létszámleépítés az említett időszakban a cégeknél és összesen hány betöltetlen pozíciót kínálnak munkavállalóiknak. Az Auchan válaszában azt írta, áruházanként nagyjából 8 szabad állásuk van (ez nagyjából 80-100 betöltetlen állást jelent), s jelentős változás az elmúlt hónapokban az alkalmazottak számában nem történt.
Oázis a sivatagban
Akár így is lehetne jellemezni a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetét (KDFSZ), mely egy alulról épülő érdekvédelmi képviseleti szervezet. Elnöke, Bubenkó Csaba maga is KASZ tag volt korábban, ám azt tapasztalta, hogy a több tízezreket tömörítő szakszervezetek nem kínálnak igazi megoldást a dolgozók gondjaira, így saját maga állt neki, hogy valódi, működőképes szakszervezetet építsen. Bubenkó szerint nem vallásról és kötelező vasárnapi misékről kellene beszélni, hanem a valódi és fenntarthatatlan állapotról, ami a szektort jellemzi.
Fizikai és mentális leterheltség, sok betegeskedés
Az elégséges és megfelelő mennyiségű pihenő hiánya miatt a dolgozók ráadásul sokkal gyorsabban elhasználódnak. Érdekes és a szakszervezetek számára sem ismeretlen statisztika, hogy megugrott a táppénzt igénybe vevők száma. Az utóbbi időben Bubenkó szerint legalább 30%-os növekedés tapasztalható, miközben az éve elején szigorodott a szabályozás, így tartós táppénz esetében már csak a kereset 50%-át kapja meg az alkalmazott, így nem „éri meg” hosszan betegeskedni. Az élelmiszeripari és kereskedelmi dolgozók – főként a nagy multik által alkalmazottak – egészségi állapota drasztikus romlásnak indult, hiszen a betöltetlen állások és a leterheltség miatt átlag 20%-al több munka jut egy-egy dolgozóra.
A szabadságok kiadása sem megy olyan gördülékenyen, a létszámhiány mellett szinte lehetetlen megtervezni egy egyhetes vakációt a családdal.
Mentőt nem hívnak, a jegyzőkönyvet utólag átjavítják
Ezekhez társulnak a boltvezetők, áruház igazgatók visszaélései, amelyek tovább rontják a dolgozói légkört és a munkamorált. A szerző személyesen volt szemtanúja, amikor pár hete az egyik nagy hipermarketben súlyos baleset történt, ám a boltvezető nem engedte üzemorvoshoz az érintettet, sőt, arra kötelezte, hogy tovább folytassa a munkáját egy olyan részlegen, ahol betegsége miatt nem is dolgozhatna. Az aláírt jegyzőkönyvből nem kapott példányt. Később megfelelő orvosi ellátás és kivizsgálás után felgyógyulva a táppénzéhez elkérte a jegyzőkönyv másolatát és megdöbbenve tapasztalat, hogy azt meghamisították. Az érintett azt kérte, ne számoljunk be történetéről, mert több hozzátartozója is az áruházlánc alkalmazottja, így többet nem árulunk el. Az mindenesetre látszik, hogy a dolgozók kizsákmányolása és semmibe vevése aggasztó szintre emelkedett, miközben a legtöbb szakszervezeti vezető a multik érdekei miatt siránkozik szót sem ejtve a munkavállalók többszörösen jogsértett állapotáról.
Mindeközben ténykérdés: A szabad vasárnap lehetővé tette, hogy az átlagosan 2-3 nap után járó pihenőnap kiegészüljön egy fixre tervezhető másik szabadnappal, mely a vasárnap. A sokszor akár egy hetet is egyben ledolgozó és nem ritkán napi 10-12 órában foglalkoztatott, kemény fizikai munkát végző alkalmazottak számára az
egy kötelezően beiktatott szabadnap valódi kapaszkodót nyújt.
Rövidesen beszámolunk egy újabb személyes történetről, amelyben az áldozat a munka lehetőségét elveszítve is inkább a gyors kártalanítást választotta, mint a hosszú pereskedést egykori munkaadójával, egy mamutcéggel szemben. Ha Ön is megosztaná velünk saját kálváriáját, írja meg a
email címre!
Fotó: Pénzcentrum.hu
