Pesti Srácok

Fellebbez Oskar Gröning, az elítélt auschwitzi lágerőr

Fellebbez Oskar Gröning, az elítélt auschwitzi lágerőr

Fellebbez a magyar zsidók százezreinek meggyilkolásában való bűnrészesség miatt Németországban négy év börtönre ítélt auschwitzi lágerőr, Oskar Gröning.

A 94 éves német férfi ügyvédje hétfőn bejelentette, hogy a szövetségi legfelsőbb bírósághoz (BGH) fordul a büntetés enyhítéséért. Elmondta, hogy a testület egyebek között méltányolhatja, hogy védence korábban tanúvallomást tett a náci párt fegyveres szervezete, az SS több tagja ellen indított perekben.

Oskar Gröning az SS tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. A vádhatóság és az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr ügyében eljáró lüneburgi tartományi bíróság megítélése szerint Gröning mindezzel bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában.

PestiSracok facebook image

A lüneburgi bíróság a hannoveri ügyészség indítványához képest szigorúbb büntetést szabott ki. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését.

A perbe belépett nagyjából hetven mellékvádló is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A mellékvádlók egy csoportja szintén fellebbez a BGH-nál. Szerintük a bíróság nem mérte fel pontosan a vádlott tetteit, úgy vélik, hogy Gröninget nem gyilkosságban való bűnrészesség, hanem tömeggyilkosságban való társtettesség miatt kell elítélni, és nem négy évre, hanem életfogytig tartó szabadságvesztésre. A mellékvádlók többsége elfogadta az ítéletet.

Fellebbezést szerdáig lehet kezdeményezni. A hannoveri ügyészség még mérlegeli ezt a lehetőséget. A BGH azután dönt majd a fellebbezésekről, hogy a lüneburgi tartományi bíróság kiadja az ítélet írásos indoklását, az ítéletet megtámadó felek pedig írásban indokolják fellebbezési igényüket. A lüneburgi bíróság szeptember 16-ig köteles indoklást fűzni az ítélethez - írta online kiadásában a Die Welt című lap.

Forrás: mti

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.