Megállapodtak a görög megoldásról - Görögország az unióban marad
Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldásáról - közölte hétfőn kora délelőtt Twitter-bejegyzésében Charles Michel belga kormányfő.
Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására - Donald Tusk, az euóövezeti - egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének elnöke azt közölte a Twitteren: "egybehangzó megállapodás született". Ezt az információt néhány perccel később Joseph Muscat máltai kormányfő is megerősítette, szintén Twitter-bejegyzésben. Nem sokkal ezután hivatalosan bejelentették, hogy az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak.
Görögország nem távozik az euróövezetből
Donald Tusk közlése szerint a megállapodással megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájákoztatón megerősítette: nincs "grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.
Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében - közölte az eurózóna-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón Donald Tusk - valamint egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének az elnöke. "A döntés esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete" - mondta.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.
Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia - szögezte le Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel, miközben az utolsó, még nyitott kérdések tisztázásán dolgoztak a görög adósságválság megoldása érdekében összehívott euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői. A francia politikus szerint a csúcstalálkozón "közös akarat" mutatkozik arra, hogy a csőd szélére jutott Görögország ne legyen kénytelen távozni az euróval fizető országok köréből. Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.
Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter - a görög állami tévének nyilatkozva - bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A kormánykoalíció nagyobbik politikai erejéhez, a radikálisan baloldali Szirizához - az Alekszisz Ciprasz kormányfő által vezetett szövetséghez - tartozó politikus úgy vélekedett, hogy Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani.a
A görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással - közölte hétfő délelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár. Merkel arra is kitért, hogy a mintegy 50 milliárd eurós privatizációs alapból - amely alapban ott lesznek majd az újra feltőkésített bankok is - a görög adósságtömeget fogják csökkenteni.
Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra - mondta a kancellár.
A magyar állampapírpiacot nem érintette a görög válság
A magyar állampapírpiacot nem érintette a görög válság, sem a Görögországgal kapcsolatos bizonytalanság - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán hétfőn. Egy válsághelyzetben a bizonytalanság jelenti a legfőbb problémát, amikor a befektetők nem tudják, hogy
"jobbra vagy balra indul el a helyzet"
. Ilyenkor mindenki kivár és megpróbál ráülni a pénzére, nem fekteti be - mondta. A magyar helyzetben az volt a sajátos, hogy a külföldiek ugyan eladtak forint állampapírokat jelentős mértékben - nem feltétlenül a görög helyzet miatt - de ezt a magyar piac, a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni. Ebben szerepe van a kisbefektetőknek is, hiszen az államadósság finanszírozási igényének nagyobbik részét az elmúlt időszakban a lakosság biztosította. Ez rendkívül pozitív fejlemény - emelte ki. Hozzátette: júniusban közel 161 milliárd forint volt a nettó állampapír-értékesítés, több mint 100 milliárd forintnyi kamatozó kincstárjegy lejárt, és efölött vett a lakosság még 130 milliárdnyit. Minden héten lejár kamatozó kincstárjegy és lehet venni újat, a lényeg, hogy a nettó értékesítés pozitív legyen - mondta. Közlése szerint júniusban az egyéves kamatozó kincstárjegy volt a legnépszerűbb. Reményei szerint a következő időszakban a hosszabb futamidejű állampapírok iránt is megnő majd a lakossági kereslet. Az év egészét tekintve 60-40 százalékos az arány az egyéves futamidejű állampapírok javára a hosszabb lejáratúakkal szemben.
Forrás: InfóRádió.hu; MTI
