Pesti Srácok

Orbán: a rossz európai politika gerjesztheti a népvándorlást

Orbán: a rossz európai politika gerjesztheti a népvándorlást

Életem egyik legnehezebb csúcsa volt a legutóbbi, mert az Európai Unió is az utóbbi évek egyik legnehezebb kérdését tárgyalta - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a rossz európai politika a mostani többszörösére gerjesztheti a bevándorlási hullámot. Sok menekült azt látja ugyanis, hogy itt megvan, sőt be is fogadja az a jóléti rendszer, ami például az afrikai államokban teljesen hiányzik.

Mint fogalmazott: a menekültüggyel az a feneség, összeadódik négy-öt természetű ügy. Adódik a népvándorlás kérdése, miszerint egy modernkori népvándorlásról beszélhetünk, vagy válságövezetből érkeznek menekültek. Felmerül, hogy a menekült jó dolog-e. Van, aki azt gondolja, az a jó, ha a társadalom sokszínű. Vannak olyan országok, melyeknek olyan borzalmasak a demográfiai mutatói, hogy saját erőből nem remélhetik a megújulást. Van, melyiknek nincs munkaereje. És még felmerül az a keresztény erkölcsi kérdés is, miszerint segítsük meg felebarátainkat – sorolta a kormányfő.

Ezek mind összeadódnak, és gomolyognak. A legnehezebb feladat, hogy ezeket különválasszuk, és minden kérdésre külön választ fogalmazzunk meg – hangoztatta.

PestiSracok facebook image

Magyarországnak ki kellett állni a saját érdekeiért, mert a mi helyzetünk mindenki másétól különböző. Az uniós csúcson volt a feladat, hogy megértessük, mi nem vagyunk frontország, melynek meg kellene állítani a menekültáradatot, mégis ez a helyzet állt elő, mert például a görögök nem fogják meg a bevándorlókat, és azok rázúdulnak Magyarországra – magyarázta.

Mi nem akarunk frontországgá válni, ezért nem is akarunk velük egy kosárba szerepelni. Ugyanakkor nem is akarunk olyan ország lenni, melyre úgy tekintenek, hogy segíteni tud a terhek vállalásában Görögországnak és Olaszországnak. Ezt a speciális helyzetet kellett megérteni és elfogadtatni, az erre vonatkozó szabályokat megalkotni. Nem vagyunk teljesen egyedül, a bolgár helyzet közel van a magyarhoz – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán beszélt arról is, hogy rossz politikával a népvándorlás többszörösére gerjeszthető. A harmadik országokban élők úgy látják ugyanis Európát, mint egy kontinenst, amely befogadja őket, „olyan, mintha meghívót küldenénk nekik” az elhibázott európai politikával. Főleg fiatal afrikai férfiak indulnak el olyan országokból, ahol nincsenek olyan jóléti rendszerek, mint Európában – vélte.

A kvótarendszer kapcsán azt mondta: Magyarország jogilag megteheti, hogy nem vállal kvótát. egyértelművé tettük, hogy mi már nem vállalunk ilyen terheket, mert ezekből több van rajtunk, mint másokon.

Itt filozófiai, életvezetési kérdésekről van szó. Ki dönti el, hogy kit engedek be a hazámba, az otthonomba. Mi magyarok döntjük el, vagy valahol egy birodalmi központban. Nekünk magyaroknak ragaszkodni kell az önvédelem első számú alapelvéhez, miszerint a kérdésben csak mi dönthetünk – érvelt a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy mi a schengeni övezetnek is az egyik külső határa vagyunk. Amikor megvédjük Magyarországot, megvédjük az Európai Uniót is – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta: vannak olyanok, akik a menekülteket és a megélhetési bevándorlókat nem választják szét, és azt mondják, hogy az idegen „szép”, és mi egy „jó folyamatot” akasztunk meg. Ezek csipkelődő utalásokat tesznek, és ezekkel nem is kell foglalkozni – vélte a miniszterelnök.

Úgy vélte: a baloldal szenved leginkább abban a betegségben, hogy illúzió vannak a bevándorlással kapcsolatban.

Kérdésre válaszolva elmondta: Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök nem örült a „kerítésnek”. Vannak történelmi időszakok, amikor ők jártak jobban, és vannak, amikor nekik nehezebb. Az utóbbi húsz évben nekik volt nehezebb, ha valaki átérzi ezt, akkor az Magyarország. a szerb egy életerővel teli nemzet, most mégis bajban vannak – szögezte le.

Nekünk érdekünk Szerbia uniós integrációja, hogy az EU déli határa ne a szerb-magyar határ legyen. Érdekünk az is, hogy jó élet legyen az ottani magyarságnak. Lesz jó néhány ügy a következő években, amiben egy csónakban evezünk – prognosztizálta.

Forrás: Napi Gazdaság/hvg.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.