Pesti Srácok

Több halálesethez is hozzájárulhatott a mentősök új eljárása

Több halálesethez is hozzájárulhatott a mentősök új eljárása

Hozzájárulhatott öt beteg halálához a mentők által használt új légút-biztosítási technika – írta egy szakértői jelentésre hivatkozva a Népszabadság.

A 2013 októberében bevezetett, RSI néven ismert eljárásban olyan injekciót adnak a lélegeztetésre szoruló betegnek, amely leállítja a spontán légzést azért, hogy megkönnyítse a mentőtiszt számára a mesterséges lélegeztetéshez szükséges tubus behelyezését – idézte fel a Népszabadság a Halált okozó eljárásrend című cikkében.

A lap szerint a módszert számos mentős vitatja, és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója maga is szakértői véleményt kért, megjelölve nyolc esetet, amikor az injekció alkalmazása után leállt a beteg keringése. A nyolc beteg közül ötöt nem sikerült újraéleszteni, és a szakértői jelentés szerint az izombénító szerek alkalmazása hozzájárulhatott a halálukhoz – közölte a beszámoló.

PestiSracok facebook image

A nyolc eset a Népszabadság szerint alighanem csak a töredéke a kritikus eseteknek, a megkérdezett forrásaik mindegyike tudott ugyanis olyan betegről, aki meghalt az RSI alkalmazása után, de esete nem szerepelt a vizsgáltak között.

Az OMSZ vezetője arra várt választ, okozhatta-e az RSI alkalmazása a betegek halálát. Bár azt a két szakértő – Lászik András egyetemi adjunktus, igazságügyi orvos szakértő és Pénzes István professzor – a lap birtokában lévő jelentés szerint leszögezi, hogy pontosabb véleményt adhattak volna, ha rendelkezésükre állnak boncjegyzőkönyvek is, ám azt kimondták, az izombénító szerek alkalmazása minden valószínűség szerint hozzájárult a betegek halálához.

Hibaként említették a cikk szerint, hogy például az alkalmazott gyógyszerek adagja és kombinációja a vizsgált esetekben nem volt kellően átgondolt. Azt ugyanis az érintett betegek a mentősök beavatkozásakor jóval nagyobb dózisban kapták, mint az a műtétek előtti altatásnál a gyakorlat, ez a nagyobb adag pedig minden valószínűség szerint hozzájárulhatott a betegek halálához – írták a szakértők.

Az izombénító szer hatását erősíti és meg is nyújthatja, ha altatáshoz használatos készítménnyel kombinálják, ennek velejárója szívritmuszavar lehet. Végül a szakértők megállapították, nem vitatható az OMSZ vezetőinek jó szándéka, hogy egységes eljárásrendet akarnak bevezetni a mentésben, ám ezek az esetek egyértelműen jelzik, a kivitelezés problémás.

„Annyi felelősséggel leszögezhető, hogy amennyiben az új módszert tapasztalatlan, kellő gyakorlattal nem rendelkezők végezték, a nem standardizált gyakorlat alkalmazásával elkerülhetők lettek volna a keringésleállások” – állt a lap szerint a jelentésben.

A Népszabadság kérdéseire sem a jelentést készítő szakértők, sem az OMSZ, sem az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nem válaszolt.

Az RSI-vel kapcsolatos aggályokról több szakmai megbeszélés is volt már az OMSZ vezetőivel – mondta a lapnak Matkó Ida aneszteziológus-főorvos, a Szószoló Betegjogi Alapítvány elnöke. Tudomása szerint ennek eredményeképpen kivették az új szakmai eljárásrendből az RSI-vel kapcsolatban a minden esetben kötelező és kizárólagos szavakat. Azaz a mentőorvos, ha úgy ítéli meg, dönthet más légút-biztosítási technika mellett.

A Népszabadságnak mentőorvosok viszont azt mondták, ez a választási lehetőség viszont nem illeti meg a mentőtiszteket, nekik minden esetben továbbra is kötelező az eljárás. A mentősök eddigi panaszaik ismeretében valószínűleg élni is fognak az RSI visszautasításának lehetőségével, voltak olyan mentősök, akik meg is tagadták az alkalmazását – tette hozzá a cikk.

A mentőszolgálat cáfolta a hírt

Az Országos Mentőszolgálat ugyanakkor cáfolta a Népszabadság azon értesülését, mely szerint egy új eljárás okozhatta öt beteg halálát. A mentőszolgálat közleményében leszögezi: a magyar mentők jelenleg a legeredményesebb légút-biztosítási eljárást alkalmazzák, amely maximális biztonságot nyújt a betegeknek. Hozzátették: közvetlen életveszély esetén a beteg nem az életmentési kísérlet miatt, hanem az életmentési kísérlet ellenére veszíti életét.

Forrás: MTI/hvg.hu/Hír TV

Fotó: mentok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.