Pesti Srácok

Az áfa-csalók manapság építőanyagban utaznak – az új EKÁER-rendszer tehetetlen

Az áfa-csalók manapság építőanyagban utaznak – az új EKÁER-rendszer tehetetlen

Több száz milliárd forint adó adóbevételtől esik el az állam az építőiparban gyakorlattá vált visszaélések miatt. A nemrégiben bevezetett elektromos közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) egyelőre képtelen kiszűrni a csak papíron utaztatott építőanyagokat.

Nemcsak a be nem jelentett munka okoz jelentős áfa-bevétel kiesést a magyar államnak. A magas áfakulcs miatt a megrendelők nem ragaszkodnak a számlához, az uniós csatlakozással ráadásul megnyílt a lehetőség az áfacsalásokra az építőanyagok piacán.

A NapiGazdaság.hu internetes portálnak nyilatkozó Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke szerint három különböző módszert is alkalmaznak az építőipari termékekkel való visszaélések, trükközések során. Az első termékkategória után egyáltalán nem adóznak, ez különösen a homok-, a sóder-, a cement- vagy éppen a betonszállítmányoknál jellemző. A második esetben egyes importtermékeket nem regisztrálnak, így azok láthatatlanok maradnak.

PestiSracok facebook image

A harmadik esetben fiktíven utaztatják a termékeket. Ennek a módszernek az az alapja, hogy a külföldre értékesített áru után az áfa visszaigényelhető, azt azonban nehéz nyomon követni, hogy az építőanyagot végül nem Magyarországon adták-e el. Merthogy a csaló cég ez esetben Magyarországon, magyar gyárban készített terméket ad el – Magyarországon, tényleges áfafizetés nélkül. Vidor Győző szerint ez a módszer mára annyira tökéletesedett, hogy azonnali visszaszállítással megvalósuló tényleges fuvar sem történik ilyenkor – mondta el a NapiGazdaság.hu-nak Vidor Győző. A szakember szerint a nagyobb, a költségvetésnek is jelentős bevételkiesést jelentő csalások felderítése annyira sziszifuszi, sok pénzt felemésztő munka, hogy inkább a megelőzésre kellene nagyobb figyelmet fordítani.

Teljes cikk

itt

olvasható. Forrás: napigazdasag.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.