Veszélyes hulladékkal takarták a vörösiszapot – elnevezték komposztnak
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. az almásfüzitői vörösiszap tározón hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és –lerakást végez – mondja ki az a határozat, amely megtagadta az újabb öt évre szóló engedély kiadását. A cég komposztnak nevezi azt, ha veszélyes anyagokkal szennyezett hulladékokat összekevernek.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal határozata elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét – adta hírül a Greenpeace. Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV), amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. Az engedély idén áprilisban járt le, ezért kérték a területileg illetékes kormányhivataltól annak meghosszabbítását. A TKV azzal érvelt, hogy a tározóban lévő vörösiszap lefedésének megfelelő módja az, hogy arra többek között veszélyes hulladékok tömegét hordják rá. A cég „speciális hulladékkezelési módszernek” és „egyedi filozófiának” nevezi gyakorlatát, amelynek folyamán az általa átvett veszélyes hulladékokból egy új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet – áll a közleményben.
A kormányhatározat kimondja, hogy „a telephelyen az adott technológiával például a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak”. A Greenpeace 2011 óta folytat intenzív kampányt a probléma megoldása érdekében. Az ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, amely hamarosan lezárul.
A Greenpeace nevében lapunknak nyilatkozó Simon Gergely elmondta, hogy a súlyosan környezetkárosító gyakorlat, amely szerint veszélyes hulladékok keverésével előállított műtalajjal borítják be a tározót, már a nyolcvanas évek óta tart. Bár a tározó felületét akár egy év alatt is be lehetne borítani, meggátolva ezzel a vörösiszap további porlását, évtizedek óta hordják a veszélyes anyagokkal szennyezett hulladékot a vörösiszap-tárolóra.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. módszere Simon Gergely szerint többféle veszélyt is hordoz. A komposztnak beállított műtalaj veszélyesanyag-tartalma ugyanis idővel a talajba szivároghat, egy akadémiai jelentés szerint ugyanis a tározó alja már jelenleg is átereszt. Évek kérdése, hogy a csapadék a műtalajból az alsóbb rétegekbe mossa a veszélyes anyagokat, nehézfémeket, és megmérgezze a Dunát, a környező talajt, valamint az ivóvizet. A veszélyes keverék hatása és jövőbeni kezelése nehezen kiszámítható. Aggodalomra adhat okot továbbá az is, hogy a veszélyes hulladékot kezelő nem állami cégek egyszerűen csődöt jelenthetnek, ha már nem folyik be elégséges bevétel. Ezután az államnak kell átvennie a hulladék gondozását, ahogyan erre több magyarországi példa is rámutat.
Forrás: greenpeace/PestiSrácok.hu
Fotó: greenpeace
