Az EP a dublini szabályok megváltoztatását szorgalmazza
A dublini migrációs szabályok megváltoztatása mellett tette le a voksát csütörtökön elfogadott, kötelező jogi erővel nem bíró politikai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP).
Miután az EP szerdán támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az uniós tagállamok önkéntes felajánlások alapján 40 ezer menedékkérőt fogadjanak be Olaszországból és Görögországból, a csütörtöki határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy ezen túlmenően további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján.
Az EP szerint a jelenlegi dublini szabályokat egy olyan új, állandó mechanizmussal kellene felváltani, amely meghatározná, hogy melyik tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért. A képviselők méltányos, kötelező elosztási kulcsokat szeretnének, valamint azt, hogy a menedékkérők elosztásánál az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe. Az uniós parlament sürgeti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer előírásait minden részes állam ténylegesen hajtsa végre annak érdekében, hogy következetes és humánus normák legyenek érvényben az EU egész területén.
Az állásfoglalás emellett arra kéri a tagállamokat, hogy kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az unión kívüli országokból származó menekültek befogadását.
A képviselők a biztonságos és jogszerű belépés lehetőségét megteremtő eszközök, például humanitárius vízumok vagy humanitárius folyosók megteremtésének lehetőségét is fontosnak tekintik. A tagállamoknak emellett gondoskodniuk kellene arról, hogy nagykövetségeiken és konzulátusaikon is lehessen menekültstátusért folyamodni.
A biztonságos országokat tartalmazó, tervezett - közös uniós - listával összefüggésben az állásfoglalás leszögezi: nem áshatja alá azt az elvet, hogy senkit sem lehet olyan helyre visszaküldeni, ahol veszélyben lenne, emellett nem korlátozhatja azt a jogot, hogy mindenkinek jogában áll menedéket kérni. Az utóbbit a lista összeállítására javaslatot tevő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta évértékelő beszédében, az előbbi pedig a nemzetközi jog egyik alapelve.
A politikai állásfoglalás a határőrizetről is említést tesz. Az EP elkötelezett a schengeni övezeten belüli nyitott határok mellett, s az unió külső határainak hatékony védelme mellett foglal állást.
A dokumentum szerint a menekültáradatot kiváltó okokkal is foglalkozni kell, ezért ezt kellene megtenni a november 11-12-én, a máltai Vallettában tartandó nemzetközi migrációs csúcstalálkozó fő témájának. Kiemeli a határozat, hogy az embercsempészet és emberkereskedelem ellen kemény büntetőjogi szankciókkal kell fellépni.
Mindemellett az Európai Parlament állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot és Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőt, hogy hívjon össze egy, a menekültválsággal foglalkozó nemzetközi konferenciát az uniós intézmények és tagállamok, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével, melynek célja egy globális humanitárius segítségnyújtási stratégia kidolgozása kellene, hogy legyen.
Forrás: MTI
