Pesti Srácok

Erősödik az elégedetlenség Merkellel szemben a pártjában

Erősödik az elégedetlenség Merkellel szemben a pártjában

Németországban a menekültválság miatt erősödik és egyre nyíltabban mutatkozik meg az elégedetlenség Angela Merkellel szemben a kancellár pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU). Az általános vélekedés szerint a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése szeptember elején - a dublini szabályokat hatályon kívül helyező lépés - is végzetes hiba volt Angela Merkeltől, és a kancellár több félresikerült megnyilvánulása - beszéde, gesztusa - is hozzájárult a menekülthullám drámai fölerősödéséhez.

A CDU-ban a legtöbben pontosan azt gondolják, amit a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) ki is mondanak, vagyis hogy „jelezni kell, hogy nem tudunk mindenkit befogadni" - mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Steffen Kampeter, a CDU egyik tekintélyes parlamenti (Bundestag) képviselője, volt pénzügyminisztériumi államtitkár.

A kancellárnak a konzervatív CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakciójának keddi ülésén három órán keresztül kellett hallgatnia a panaszokat és bírálatokat a képviselőktől, akiken egyre nagyobb a nyomás a választókerületi pártszervezetek és a menekültválság miatt vészesen leterhelt helyi igazgatási, önkormányzati vezetők részéről. Angela Merkel háromszor szólalt fel a vitában, de nem tudta megnyugtatni a 310 fős frakciót. Az ülés utáni napokban aztán nyilvános bírálat csak szórványosan jelent meg, de vasárnapi lapokban többen már névvel is vállalták véleményüket.

PestiSracok facebook image

Az általános vélekedés szerint a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése szeptember elején a dublini szabályokat hatályon kívül helyező lépés, és végzetes hiba volt Angela Merkeltől, és a kancellár több félresikerült megnyilvánulása - beszéde, gesztusa - is hozzájárult a menekülthullám drámai fölerősödéséhez.

„Nem lett könnyebb az élet a kancellár nyilatkozataitól" - fogalmazott egy másik vasárnapi lapnak, a Bild am Sonntagnak (BamS) Erika Steinbach, a frakció emberi jogi munkabizottságának elnöke. Hozzátette: a lakosság azt várja a konzervatívoktól, hogy "tartóztassák fel az áradatot".

A kancellár beszédéiben, nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy Németország sikerrel megbirkózik a menekültválsággal. „Meg tudjuk csinálni! Feltűrjük az ingujjat és legyőzzük az utunkba kerülő akadályokat" - mondta Angela Merkel számos alkalommal.

Bírálói szerint viszont más hangokat is meg kellene ütnie. Tovább kell lépni, "nem lehet megmaradni ennél a derűt sugárzó szövegnél" - mondta a BamS-nak Klaus-Peter Willisch parlamenti képviselő, a CDU Hessen tartományi szervezetének egyik vezetője. A hatékony menekültpolitikához „nem elég mindig csak a humanitárius kötelességeket hangsúlyozni" - tette hozzá Mike Möhring, a párt türingiai szervezetének elnöke.

A Welt am Sonntag szerint többen "kreatív" módszerekkel igyekeznek jelezni, hogy a CDU valójában nem változott meg, továbbra is a korlátozó, a biztonság fenntartására és a német értékek védelmére összpontosító bevándorlási politikát képvisel. Például Julia Klöckner, a párt Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnöke - aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni a CDU-nak a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól (SPD) - a napokban felháborodást mutatva nyilatkozott egy menekültszálláson tett látogatásáról, mert nem fogott kezet vele egy imám (a muzulmán vallásban a szertartásokat vezető személy), arra hivatkozva, hogy vallása miatt csak férfiakkal foghat kezet. Julia Klöckner az eset miatt egy úgynevezett integrációs törvény megalkotását sürgette. Hangsúlyozta, jogszabályban kell rögzíteni, hogy a Németországban befogadott menekülteknek, bevándorlóknak el kell fogadniuk a német társadalom alapértékeit.

A CDU legfelső vezetésében érzékelik az elégedetlenséget, és azt mondják, hogy a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése nem jelent változást a párt politikájában. Peter Tauber főtitkár a Welt am Sonntagnak nyilatkozva felidézte az a júliusban történt esetet, amikor egy palesztin menedékkérő kislány elsírta magát egy rendezvényen, mert a kancellár azt mondta neki, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni, és lesznek, akiknek távozniuk kell. Ez a kijelentés „továbbra is érvényes, és nincs ellentétben azzal, hogy három hete egy vészhelyzet miatt rövid időre megnyitottuk a határokat" - emelte ki a CDU főtitkára.

A Magyarországról elindult menedékkérők beengedése óta viszont drámai mértékben fölerősödött a menekülthullám. A Deutsche Bahn vasúttársaság egyik vezetőjének szombati nyilatkozata szerint az utóbbi három hétben több mint 100 különvonattal összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak.

Angela Merkel népszerűsége pedig csökkenésnek indult. Az utóbbi napokban két közvélemény-kutató intézet - a Forsa és az Emnid - jelezte ezt, és szombaton a Der Spiegel című hírmagazin is a kancellár támogatottságának jelentős visszaesését mutató adatokat ismertetett. A TNS közvélemény-kutató intézet a hírmagazinnak készített felmérésében kimutatta, hogy Angela Merkel már csak a negyedik a legnépszerűbb politikusok ranglistáján, a második helyről esett a negyedik helyre. Jelenleg 63 százalék mindazok aránya, akik szerint a jövőben is fontos szerepet kell betöltenie, ami 5 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, júniusi felméréshez képest.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.