Orbán: Nem az életükért futnak, a német életszínvonalat nézték ki maguknak

A kvótarendszer nem időszerű, éles határt kell húzni bevándorló és menekült között, de Magyarország nem iszlámellenes - Orbán Viktor miniszterelnök a nagyköveti értekezleten elemezte a bevándorlás problémáját.

• a legtöbb bevándorló a német életszínvonal miatt jön Európába
• a kvótarendszer nem kezeli a bevándorlás okait
• több emberi szenvedést jelent valakit hazaküldeni, ha már egyszer beengedték
• a bevándorlás etnikai problémává duzzadt
• a közel-keleti konfliktust helyben kell kezelni
• Magyarország nem anti-iszlamista ország
• az nevezhető országnak, amelyképes megvédeni a határait

Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére.

Nem a biztonságukért futnak, a német életet nézték ki maguknak

Orbán Viktor beszédében jelezte, hogy a bevándorlás kérdése felveti az erkölcsi felelősség kérdését. Ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte a politikában eredményfelelősség van, és ha az európai politikai döntések nyomán milliók kelnek útra, akkor ezért kell erkölcsi felelősséget viselni. „Ezért szoktam ilyen egyértelműséggel fogalmazni, amikor azt mondom: ne gyertek. Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába: ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog, ha elnyel benneteket a hullámsír" - fejtette ki álláspontját.

Ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz vagy az életéért futó emberért viselendő erkölcsi felelősséghez. Ezek az emberek nem az életükért futnak, ők „a német életet nézték ki maguknak", a magyar kormány ezért nem menekültként, hanem bevándorlóként viszonyul hozzájuk.

A nagykövetek legyenek kiegyensúlyozott vitapartnerek

„Mérhetetlenül gyalázatos játék", hogy ha Magyarország egy racionális érve nem tetszik, akkor „benyúlnak a zsebükbe, felveszik a fasiszta kártyát", nekünk pedig védekezni kell - fogalmazott a miniszterelnök a párizsi nagykövet kérdésére. A kormányfő azt is felvetette, hogy a német sajtó milyen alapon beszél arról, hogy "régi ösztönök" élednek fel, amikor ott menekülttáborokat gyújtanak fel.

A nagyköveteknek a témában azt tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, ehelyett legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból "észérvek nélkül jottányit se" engedjenek.

A kvótarendszer csak a következményeket orvosolná

A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott, a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk". „A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék”. Nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni, és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül.

A konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit. A konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük.

A kormányfő hangsúlyozta, aki egyszer bejött, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. „Mindenki jobban járna", ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna - értékelt.

Orbán Viktor szerint az európai államok kilencven százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kabinet működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában - hangoztatta.

Az etnikai összetétel a tét

Hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani, nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - jelentette ki, de Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor Magyarország történelmi adottságának nevezte, hogy együtt él néhány százezer romával, amit szerinte nem kifogásolhat senki sem így, sem úgy, de „mi sem támasztjuk senki felé azt az igényt, hogy ők is éljenek együtt egy nagy számú roma kisebbséggel".

Igenis örülünk a kebabosoknak

Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha - a bevándorlási kérdés miatt - megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Külön hangsúlyozta, hogy Törökország Magyarország barátja, ahogyan a Perzsa-öböl menti államok is, és a magyar kormány Iránnal is szeretné megtalálni a hangot.

Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek itt. „Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni" – fogalmazott. Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk.

Az nem ország, amelyik nem tudja megvédeni a határait

A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország. Az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy „ellényegteleníti" a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor - fejtette ki.

A kormányfő kiemelte, nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg. Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről - mondta, majd hozzátette, nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

A szeptember közepétől hatályos törvénymódosításokkal kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette, józan ésszel nem lehet azt gondolni, hogy már szeptember 16-án minőségi javulás áll be, a kormány azt várja, hogy lépésről lépésre éri el az eredményeket. Remélhetőleg előáll majd az a helyzet, hogy Magyarország déli határai légmentesen zárnak, de természetesen az arra kijelölt helyeken továbbra is át lehet kelni - mondta Orbán Viktor.

Kiegyensúlyozottak az amerikai kapcsolatok

A magyar-amerikai kapcsolatokat illetően - Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet kérdésére - azt mondta, azok most valóban kiegyensúlyozottabbak. A katonai együttműködés eddig is hibátlan volt, és a gazdasági együttműködés is kiemelkedően jó volt, csak "a politikai-ideológiai lába" sántított a kapcsolatoknak. Ma a katonai-biztonsági együttműködés jelentőségét az Egyesült Államok többre értékeli, és nagy amerikai cégek vannak jelen az országban, továbbá Washington rájött arra, hogy az ideológiai és politikai különbségek olyan kifejezése, ahogyan az történik, Magyarországon ellentétes hatást vált ki, mint amit az Egyesült Államok szeretne. Magyarország pedig belátja, hogy nem a nehézségeket jelentő kérdéseket kell előtérbe tolni - tette hozzá Orbán Viktor.

Forrás: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI