Pesti Srácok

Egy nap alatt akarja eldönteni a romagyilkosok sorsát a Kúria

Egy nap alatt akarja eldönteni a romagyilkosok sorsát a Kúria

Jövő januárban folytatódik a Kúrián a romagyilkosságok három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlottjának a pere – értesült a PestiSrácok.hu. A harmadfokú eljárásra azért nyílt lehetősége a vádlottaknak, mert a besenyszögi rablással kapcsolatban a táblabíróság a személyi szabadság megsértésében is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg a bűnösségüket.

A Fővárosi Ítélőtábla Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat még tavaly májusban ítélte életfogytig tartó fegyházbüntetésre, de csak a negyedrendű vádlott, Csontos István esetében emelkedett jogerőre az első fokon kiszabott tizenhárom év fegyházbüntetés.

Figyelemre méltó, hogy a Kúria csupán egyetlen határnapot tűzött ki a harmadfokú eljárás lefolytatására, és úgy akar egy nap alatt döntést hozni az ügyben, hogy a védelem - eljárási szabálysértésekre hivatkozva - több beadvánnyal is élt a bíróság felé. Ismert, a vádlottak védői már a másodfokú eljárás során is amellett érveltek, hogy eljárási hibák miatt indokoltnak tartanák az ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárás megismétlését.

PestiSracok facebook image

Bérdi Zsolt, Kiss Árpád védője korábban is hatályon kívül helyezést indítványozott egyebek mellett azért, mert szerinte sérült a védelemhez való jog, amikor két vádlott kihallgatásakor nem volt jelen az egyik védő, nem vehettek részt olyan eljárási cselekményben, amelyhez joguk lett volna, és volt olyan is, hogy nem is tájékoztatták védencét és őt valamilyen eljárási cselekményről. Ugyancsak hatályon kívül helyezési indokként hozta fel a vádtól való eltérést, a szerinte nem törvényes tanúfigyelmeztetéseket, valamint a korlátozott védői jogokat. Bérdi Zsolt a másodfokú eljárás során indítványozta azt is, hogy hogy zárják ki a bizonyítékok közül a telefonlehallgatások során beszerzett adatokat.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. a táblabíróság két évvel később lényegében helyben hagyta a másodfokú döntést. Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Forrás: PestiSrácok.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.