Pesti Srácok

Kövér László szerint az Egyesült Államok és Soros György sem ártatlan a migránsválságban

Kövér László szerint az Egyesült Államok és Soros György sem ártatlan a migránsválságban

Nem gondolom, hogy az amerikaiaknak semmi közük sincs az uniós válsághoz – fogalmazott a Magyar Hírlapnak adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki szerint mindezt Soros György „aggodalma” is alátámasztja. Az Egyesült Államokba látogató házelnök elmondta azt is, Európának a jó hatalmai helyzetben lévő kriptokommunisták jelentik az igazi rizikót.

Kövér László úgy látja, az Egyesült Államok és Soros György sem teljesen „ártatlan” az Európai Unió válságában: Ha az erős Európa kialakulása lenne a céljuk, akkor arra kellene gondolnunk, hogy ami most itt történik, ahhoz az amerikaiaknak semmi közük sincs. Az aktuális történéseket látva felvetődhet, hogy az Egyesült Államok célja egy ugyan erős, de azért nem egyenrangú partner, a föderális Európa kialakítása lehet. Az illegális bevándorlás kezelésében mutatott elvtelenség, gyávaság és teszetoszaság az erősebb Európa (értsd: még több Brüsszel) igényének erőltetését hozza magával. Mennél súlytalanabbak és kor­látozottabbak a nemzeti tagálla­mok, annál könnyebb az uniót a bürokráciáján keresztül manipulálni. De az is egyértelműnek tűnik, hogy az európai válságtünetek azóta ütötték fel a fejüket, amióta egyes vezető európai politikusok az euró mint világpénz bevezetését tűzték ki célként – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a New Yorkban, az Interparlamentáris Unió által, az ENSZ égisze alatt szervezett negyedik házelnöki konferencián résztvevő házelnök. Kövér szerint Soros György Európáért való aggódása is ugyanezt támasztja alá.

A terv egyet jelentett volna Európa gazdasági és politikai emancipációjával a transzatlanti együttműködésben, s az önálló tényezőként való megjelenés lehetőségét adta volna az új világrendszer kialakításában. Nem állítom, hogy az uniós válságért elsősorban nem a brüsszeli és egyes nemzetállami vezetők a felelősek, de azt sem gondolom, hogy az amerikaiaknak semmi közük sincs mindehhez. Elég csak Soros György Európa jövője iránti „aggodalmára” utalnom – vélekedett az Országgyűlés elnöke.

PestiSracok facebook image

Kövér az olasz miniszterelnök Matteo Renzi szavaira reagálva, miszerint Magyarország rizikót jelent a bevándorlás európai kezelésében, elmondta: Európának nem mi, hanem a fél Európát uraló kriptokommunisták, az olasz miniszterelnök és elvtársai jelentenek rizikót. Igaz, ma már szocialistáknak nevezik magukat, de valójában tőrőlmetszett posztkommunisták - tette hozzá a házelnök.

Forrás: Magyar Hírlap/Magyar Idők

Fotó: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.