Pesti Srácok

Mindenki számára elérhető, a gyermekek számára biztonságos Internetet - Deutsch beszámolója az internet-konzultációról

Mindenki számára elérhető, a gyermekek számára biztonságos Internetet - Deutsch beszámolója az internet-konzultációról

Összesen 31.674-en töltötték ki az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) húsz pontból álló kérdéssorát; a polgárok a legfontosabbnak azt tartották, hogy mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen a szolgáltatás, a digitális fejlesztések eljussanak a felnövekvő nemzedékekhez, és minél hatékonyabb legyen a gyerekekre leselkedő veszélyekkel szembeni fellépés - mondta el sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás.

  • adócsökkentéssel fokozott versenyt az olcsó Internetért
  • digitális alapcsomagot a rászorulóknak
  • településenként legalább egy ingyenes wi-fi pontot
  • súlyosabb büntetéseket a gyermekek védelmében
  • a multicégek is vegyék ki a részüket a digitális fejlesztésben

Az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, a konzultáció február elején indult honlapját mintegy 220 ezer látogató kereste fel, a kérdéssor kitöltőiről pedig az tudható, hogy ötödük mobileszközön válaszolt. Huszonöt ezernél többen tették meg ezt az InternetKon honlapján keresztül közel három és fél ezren Facebook-profiljukon, valamivel több, mint háromezren pedig ügyfélkapun keresztül. A résztvevők akaratnyilvánítása világos és egyértelmű, és a három legfontosabb kérdésben volt a legnagyobb az egyetértés és legkisebb a választ nem adók aránya. A válaszokat, az iránymutatásokat „a kormány megértette, úgy fogunk cselekedni, amelyik irányokat az InternetKon keretében a polgárok meghatároztak".

PestiSracok facebook image

Deutsch Tamás jelezte, a válaszadók a szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében a verseny serkentését és az internetre kirótt adó csökkentését pártolták a legnagyobb arányban, a rászorulókat segítő alapcsomagra jogosultak körét pedig a lehető legszélesebbre szabnák, ráadásul az ebben részt vevők számára nem tennének kötelezővé digitális kompetenciaképzést.

A legtöbben azt támogatták, hogy minden településen legyen legalább egy közintézmény és egy közterület, ahol ingyenesen elérhető szélessávú wifi-hálózat, és ugyancsak fontosnak tartották a netsemlegességet, azaz azt, hogy a szolgáltatók ne részesíthessenek előnyben bizonyos adatforgalmazókat.

A válaszadók legtöbbje úgy gondolta, hogy a köznevelési rendszerben minden vonatkozásban bővítsék az informatikai lehetőségeket, ennek része volna az informatikai órák számának emelése is, ám ez nem mehet a nélkülözhetetlen hagyományos készségek, így az írás és az olvasás elsajátításának rovására.

A válaszadók szerint olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szupergyors internetes hálózatok kiépítését - említette meg Deutsch Tamás, aki az ezzel kapcsolatos kormányzati lépéseket nevezve a konzultáció már kézzelfogható eredményei egyikének, és kiemelte, a legtöbb válasz amellett állt ki, hogy ezekben a fejlesztésekben lehetővé kell tenni a hazai kis- és középvállalkozások részvételét.

A gyermekvédelem területén - a szakértőkkel egybehangzóan - a polgárok a mainál súlyosabb büntetések és azok következetesebb alkalmazása mellett álltak ki, támogatva gyermekek biztonságosabb internetezését elősegítő képzések, tájékoztatók erősítését, az internetes zaklatás ellen pedig egyszerre lépnének fel megelőzéssel és a jog szigorával.

„A magyar sajtónyilvánosság minden szeletében a személyiségi jogvédelem erősítése mellett vannak a polgárok" - mondta, a miniszterelnöki biztos, hozzátéve, a válaszadók szigorúbb és következetesebb fellépést tartanak szükségesnek az internetes csalások kereskedelmi ellen, ugyanakkor az e-kereskedelmet támogató szabályozás megalkotásának pártján állnak.

Deutsch Tamás közlése szerint a válaszadók egyaránt támogatandónak látják a hazai startup- és a sikeres kis- és középvállalkozásokat, az InternetKon sikereként említve, hogy megjelent már a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, munkatársainak informatikai képzését támogató pályázati felhívás.

Szólt arról is, a polgárok egyértelműen a nyílt forráskódú szoftverek fokozott elterjedését támogatják a közigazgatásban, és döntő többségük úgy gondolja, hogy már a közös uniós fellépés előtt is indokolt, hogy Magyarország lépjen annak érdekében, az „alig adózó multinacionális cégek is kivegyék a részüket a közteherviselésből és a digitális ökoszisztéma fejlesztéséből".

A válaszadók döntő többségének az az álláspontja, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenékhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz - jelentette ki a miniszterelnöki biztos a sajtótájékoztatón a torrent témájával kapcsolatban.

A konzultáció során végül húsz kérdésben nyilváníthatott véleményt minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár. A folyamatot a nyáron két hónappal meghosszabbították, Deutsch Tamás pedig a napokban több konferencián is jelezte: november közepére állítják össze azt a több tucat javaslatot a kormány számára, amelyek a válaszadók többségi véleményét mutatják, s amelyek hosszabb időre megszabhatják az internetes fejlesztések hazai irányát.

Forrás: MTI Fotó: kormany.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?