Pesti Srácok

Ónodi: a valós betegigényekhez kell igazítani az ellátást

Ónodi: a valós betegigényekhez kell igazítani az ellátást

Változtatni kell az egészségügyi rendszeren, a valós betegigényekhez kell igazítani az ellátást - hangsúlyozta a kijelölt egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában.

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja, az ágazati rendszer az abban közreműködők között nem kellőképpen szabályozott, ezért tisztázni kell a szabályokat és a viszonyokat. Az, hogy a beteggel mi történik, gyakran egyéni elbírálás kérdése, és ezt a szabadságfokot mindenképpen csökkenteni kell - tette hozzá. Az alapellátást tovább kell erősíteni kibővített kompetenciákkal, hiszen a régóta hangoztatott "kapuőri szerep" még mindig nem elég erős - mondta az államtitkár, hozzáfűzve, csak úgy lehet tehermentesíteni a szakellátást, ha az alapellátás tovább erősödik.

Példaként Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, sokszor csak azért kell a beteget szakellátásba küldeni, mert a háziorvosnak bizonyos gyógyszerre nincs receptírási joga, illetve az ellátórendszer több pontjára - például gyógytorna - csak a szakorvos utalhat be. Hozzátette: jó kiindulási alap lehet az egyéb ellátásokkal megerősített háziorvosi tevékenységet biztosító, úgynevezett svájci modell mintaprogram, amelynek tapasztalatai országosan is kiterjeszthetők.

PestiSracok facebook image

Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte, ezt prioritásként szeretné kezelni úgy, hogy a későbbi jogszabályokhoz már ösztönzőrendszer is tartozzon. A kijelölt államtitkár szerint az egészségügyi ellátások igénybevétele jelenleg nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményrendszer érdekeit tükrözi. A cél nem lehet más, mint hogy a lakosság érdekei legyenek az elsődlegesek, az ellátórendszer pedig az ő igényeikhez igazodjon. Olyan ösztönzőket kell kialakítani, amelyek mellett nem éri majd meg olyan ellátást nyújtani, ami nem a lakosság érdekeit szolgálja.

Kiemelte, az embereknek nincs információja az egészségügyi ellátással kapcsolatban arról, hogy "mit vesznek", így jelenleg a lakossági fogyasztást az ellátórendszer igényei determinálják. Ez egy érdekes paradigmaváltás lesz - fogalmazott, hozzátéve, "nem lehet csatát nyerni anélkül, hogy ne tudjam hozzá megnyerni az ellátórendszert".

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja, fel fog tudni mutatni olyan elemeket, amelyekben van garancia arra, hogy "a rendszer elmozduljon", nem vitatva azt sem, hogy az ágazatnak szüksége van pluszforrásokra, de ha a jelenlegi struktúrába fektetünk többletforrásokat, azzal továbbra sem lesz senki elégedett. Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva azt mondta, először is tiszta viszonyokat kell teremteni a munkaadó és munkavállaló között, amihez jó alap az ágazati kollektív szerződés, a jelenlegi szabályokat ugyanis mindenki másként akarja értelmezni. Hozzátette: nem lehet eltekinteni a konkrét bérrendezéstől sem, de mindenekelőtt az ágazati kollektív szerződést kell rendbe tenni.

A hálapénzrendszerrel kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: ha az ellátást transzparenssé tudjuk tenni, a viszonyrendszerek pedig működőképesek, a hálapénz magától kikopik a rendszerből. Úgy vélte, a jogrend ma is szigorúan szankcionálja, ha a hálapénz a feltétele annak, hogy az orvos foglalkozzon a beteggel. Ónodi-Szűcs Zoltán véleménye szerint összességében az a járható út, hogy a kijelölt célokhoz rendeljük a forrásokat.

MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?