Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Rendőri vezetők pere: csak megrovást kaptak Gergényiék

PDPámer Dávid Forró drót 2015. október 29. 09:15
Rendőri vezetők pere: csak megrovást kaptak Gergényiék

Elsőfokú ítéletet hirdetett a 2006-os őszi események miatt a rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa. A bíróság bűnösnek mondta ki elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt, valamint a negyedrendű vádlott Mittó Gábort, a tévészékház volt helyszíni parancsnokát, akit parancs iránti engedetlenség miatt mondta ki bűnösnek a törvényszék. Ezért őket megrovásban részesítette a bíróság. Megszüntette ugyanakkor a büntetőeljárást a bíróság Bene László nyugalmazott rendőr altábornaggyal, volt országos főkapitánnyal és Dobozi József dandártábornokkal, a Rebisz egykori vezetőjével, illetve Majoros Zoltán ötödrendű vádlottal szemben.

A Központi Nyomozó Főügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt katonai bűncselekmények, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A vádirat szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak. A vád kitért arra, hogy a rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelősége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására.

PestiSracok facebook image

A székházostromnál mintegy 200 rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Az ezt követő eseményekkel kapcsolatban az ügyészség azt rója fel: a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Mi több, az ilyen esetekben a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást. A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket.

Az eseményeket vizsgálta több parlamenti és szakértői bizottság, tanúként hallgattak ki több politikust. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a tárgyalóteremben például azt hangoztatta, hogy a vádlottak a terhükre rótt cselekményeket nem követték el, az esetleges szakmai hibák pedig nem feltétlenül vonnak maguk után büntetőjogi szankciót. Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő, aki a 2010-es kormányváltás után miniszterelnöki megbízottként vizsgálta a történteket, úgy vélekedett: aránytalan volt a rendőri fellépése a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben, terrorcselekmények történtek a belvárosban, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség tudatosan tűrte a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett.

A perben ugyancsak tanúként meghallgatott Papp Károly rendőr tábornok - jelenleg országos rendőrfőkapitány, a vádbeli események idején megyei főkapitány - 2007-es jelentése szerint a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes, de több ponton szakszerűtlen volt, például a könnygáz, gumilövedék használata eltúlzott, szükségtelen volt. A perbeszédek során az ügyész jobbára felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra, köztük a három tábornokra, a védők ugyanakkor felmentést kértek. Az ítélet indoklásáról később részletesen tudósítunk.

Forrás: PestiSrácok.hu

Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
ügyészség rendőrterror gyurcsány ferenc
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.