Pesti Srácok

Száz lakosra ezer menekült

Száz lakosra ezer menekült

Németországban újabb tiltakozó levelet intéztek Angela Merkel kancellárnak a menekültválság miatt, ezúttal Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 215 településének vezetője követelte nyílt levélben a menedékkérők áradatának feltartóztatását. A polgármesterek kiemelték, hogy az általuk vezetett településeken gyakorlatilag minden befogadóállomás betelt, és már nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni. A számtalan önkormányzati fenntartású menekültszállás üzemeltetése olyan sok erőt köt le, hogy veszélye került a helyi lakosságot szolgáló, kötelező feladatok ellátása.

A tartományi városi és települési önkormányzatok szövetségének honlapján közzétett levél szerint a november 1-jén életbe lépő menekültügyi reform nem alkalmas a menedékkérők szűnni nem akaró áradatának azonnali és érdemi csillapítására, és az utóbbi napokban uniós és nemzetközi szinten folytatott tárgyalások sem vezettek olyan eredményre, amely reményt ad a menekülthullámot kiváltó okok gyors kezelésre.

Ezért a kormánynak sürgősen újabb lépéseket kell tennie - áll a levélben, amelyhez csatoltak egy részletes intézkedési tervet. A javaslatok között szerepel, hogy érvényesítsék következetesen a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, azaz tagadják meg a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőktől.

PestiSracok facebook image

Szerepel a javaslatok között a határok védelmének megerősítése, és az, hogy változtassák meg a biztonságos származási ország állampolgáraira vonatkozó menekültügyi szabályokat. Az elképzelés szerint a biztonságos besorolású országokból származó embereknek helyben, a hazájukban kellene beadniuk a németországi menedékjog iránti kérelmet, és helyben is kellene megvárniuk a kérelem elbírálását.

A levelet kisebb városok és községek polgármesterei írták alá. Az ilyen típusú településeken nemcsak Észak-Rajna-Vesztfáliában, hanem országszerte egyre nagyobb gond a menedékkérők elhelyezése, ellátása. Nagy feltűnést keltett a napokban egy alsó-szászországi község, Sumte esete: a 100 lakosú faluban 1000 menedékkérőt kellene valahogy elhelyezni.

Ugyanakkor a legnagyobb városok vezetői - akiknek a lakossághoz képest viszonylag kevés menedékkérőről kell gondoskodniuk - többnyire úgy látják, hogy meg tudnak birkózni a menekültválsággal. Ezt mutatta ki a Spiegel Online hírportál körkérdése, amellyel a 30 legnagyobb német város vezetőinek véleményét gyűjtötték össze. Csupán három város - Braunschweig, Stuttgart és Wuppertal - főpolgármestere jelezte, hogy válságos a helyzet vagy hogy a feladatok túlterhelik településüket, és csak két város - Braunschweig és Mannheim - vezetője követelte egyértelműen a menedékkérők számának korlátozását a hírportál összeállítása szerint.

A legtöbb német nagyváros vezetőjének hozzáállását talán Ulrich Maly, Nürnberg főpolgármesterének szavai jellemzik a legjobban. A szociáldemokrata politikus - a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) korábbi elnöke - a Spiegel Online-nak azt írta, hogy városában 500 ezren élnek, köztük 200 ezer nem Németországban született ember, ezért aztán "elég rutinosak vagyunk már a társadalmi integráció kérdéseiben"

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.