Pesti Srácok

Száz lakosra ezer menekült

Száz lakosra ezer menekült

Németországban újabb tiltakozó levelet intéztek Angela Merkel kancellárnak a menekültválság miatt, ezúttal Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 215 településének vezetője követelte nyílt levélben a menedékkérők áradatának feltartóztatását. A polgármesterek kiemelték, hogy az általuk vezetett településeken gyakorlatilag minden befogadóállomás betelt, és már nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni. A számtalan önkormányzati fenntartású menekültszállás üzemeltetése olyan sok erőt köt le, hogy veszélye került a helyi lakosságot szolgáló, kötelező feladatok ellátása.

A tartományi városi és települési önkormányzatok szövetségének honlapján közzétett levél szerint a november 1-jén életbe lépő menekültügyi reform nem alkalmas a menedékkérők szűnni nem akaró áradatának azonnali és érdemi csillapítására, és az utóbbi napokban uniós és nemzetközi szinten folytatott tárgyalások sem vezettek olyan eredményre, amely reményt ad a menekülthullámot kiváltó okok gyors kezelésre.

Ezért a kormánynak sürgősen újabb lépéseket kell tennie - áll a levélben, amelyhez csatoltak egy részletes intézkedési tervet. A javaslatok között szerepel, hogy érvényesítsék következetesen a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, azaz tagadják meg a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőktől.

PestiSracok facebook image

Szerepel a javaslatok között a határok védelmének megerősítése, és az, hogy változtassák meg a biztonságos származási ország állampolgáraira vonatkozó menekültügyi szabályokat. Az elképzelés szerint a biztonságos besorolású országokból származó embereknek helyben, a hazájukban kellene beadniuk a németországi menedékjog iránti kérelmet, és helyben is kellene megvárniuk a kérelem elbírálását.

A levelet kisebb városok és községek polgármesterei írták alá. Az ilyen típusú településeken nemcsak Észak-Rajna-Vesztfáliában, hanem országszerte egyre nagyobb gond a menedékkérők elhelyezése, ellátása. Nagy feltűnést keltett a napokban egy alsó-szászországi község, Sumte esete: a 100 lakosú faluban 1000 menedékkérőt kellene valahogy elhelyezni.

Ugyanakkor a legnagyobb városok vezetői - akiknek a lakossághoz képest viszonylag kevés menedékkérőről kell gondoskodniuk - többnyire úgy látják, hogy meg tudnak birkózni a menekültválsággal. Ezt mutatta ki a Spiegel Online hírportál körkérdése, amellyel a 30 legnagyobb német város vezetőinek véleményét gyűjtötték össze. Csupán három város - Braunschweig, Stuttgart és Wuppertal - főpolgármestere jelezte, hogy válságos a helyzet vagy hogy a feladatok túlterhelik településüket, és csak két város - Braunschweig és Mannheim - vezetője követelte egyértelműen a menedékkérők számának korlátozását a hírportál összeállítása szerint.

A legtöbb német nagyváros vezetőjének hozzáállását talán Ulrich Maly, Nürnberg főpolgármesterének szavai jellemzik a legjobban. A szociáldemokrata politikus - a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) korábbi elnöke - a Spiegel Online-nak azt írta, hogy városában 500 ezren élnek, köztük 200 ezer nem Németországban született ember, ezért aztán "elég rutinosak vagyunk már a társadalmi integráció kérdéseiben"

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.